A Groupama Biztosító megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet által készített országos felmérés megmutatta, hogy a megkérdezett lakosság közel háromnegyede bizonytalan a jövőjével kapcsolatban, hiszen maximum 3 évre látja előre élete alakulását.
Az öngondoskodással, az egymásba és jövőbe vetett bizalommal, pénzköltési szokásokkal kapcsolatban készített áprilisi kutatás eredményei alapján az is kiderült, hogy a középkorúak helyzetét tovább nehezíti az a tény, hogy saját maguk mellett több generációról is gondoskodniuk kell.
A mának élünk, nincsenek terveink, jövőképünk
A 25-55 éves internetező lakosság körében készített kutatásból jól látható, hogy az emberek kezdik felismerni az öngondoskodás fontosságát: a lakosságnak csak kis része (15%-a) számít a munkahely biztonságára, illetve az államra még kevesebben (a megkérdezettek 4%-a), ezzel párhuzamosan viszont már felismerik az öngondoskodás fontosságát (92%-uk tudja, hogy a nyugdíjhoz előtakarékosságra van szüksége), viszont még csak nagyon kevesen tesznek érte.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók mintegy 70 százaléka maximum 3 évre látja előre élete alakulását, pénzügyileg pedig még borúsabb a helyzet: minden negyedik megkérdezettnek (25%) egyáltalán nincs pénzügyi terve, és további 27 százalékuk is csak kevesebb, mint 1 évre látja előre pénzügyei alakulását. A megkérdezettek 36 százaléka nem rendelkezik semmilyen megtakarítással.
Akciózunk, kuponozunk, akár háztartási naplót is vezetünk, hogy kordában tartsuk a kiadásokat
A válaszadók 80 százaléka szerint a pénzügyi jövő biztosításához megfelelő jövedelemre van szükség. Legtöbbjük (87%) – saját vélekedés alapján – megfontoltan költekezik: ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy figyelik az akciókat (73%), illetve az alacsonyabb árfekvésű boltokban vásárolnak (55%), 39 százalékuk pedig a napi létfenntartáson túl nagyon meggondolja, hogy vegyen-e bármit is. A lakásuk rezsiköltségeire is odafigyelnek a válaszadók: 37 százalékuk energiatakarékos készülékeket használ és takarékoskodik a vízzel. A válaszadók 20 százaléka háztartási naplót is vezet a költségeiről, hogy jobban tudja tervezni kiadásait.
Mindössze a kutatás résztvevőinek 2 százaléka mondta azt, hogy nem figyel a kiadásaira.
Spórolás csak vészhelyzetre
A megkérdezettek fele (47%) az előre nem látható problémákra próbálnak meg félretenni. „Sajnos az elmúlt években kifejezett megtakarítási cél lett hazánkban a vészhelyzetre való spórolás, ami legtöbbször kis összegű készpénzben vagy folyószámlán tartott megtakarításokat jelent” – mondta a biztosító értékesítés támogatási főosztályvezetője, Pásztor Ildikó.
A válaszadók egyharmada (32%) a létfenntartási költségeket próbálja megtakarításaival pótolni egy esetleges jövedelemkiesés esetén – ami ilyen rövid távú megtakarítási jellemzők mellett pár hónapon belül komoly egzisztenciális, létfenntartási problémát okozhat egy családnak. A létfenntartáson túli célokra való spórolás sokkal kisebb arányban jelenik meg a válaszok között: a lakásvásárlást vagy -felújítást a megtakarítással rendelkezők 40 százaléka, míg a gyermekek iskoláztatását 30 százaléka említette; a nyugdíjas évekre való tervezést csupán a válaszadók negyede (27%) jelölte.
Több generációról is gondoskodunk
A mindennapi költségek, élelmiszer- és rezsikiadások mellett további felelősség és terhek is hárulnak a 25-55 éves korosztályra: anyagilag támogatniuk kell gyermekeik boldogulását, de az alacsony nyugdíjak miatt gyakran a szüleiket is. A gyermekekről való gondoskodás ideje az elmúlt években jelentősen kitolódott, a kutatásban a válaszadók legnagyobb százalékban (38%) azt mondták, hogy gyermekünket addig kell támogatni, ameddig önálló keresetre nem tesznek szert, azaz átlagosan 23 éves korukig. Sokan (a válaszadók 31%-a) vallják ugyanakkor azt, hogy a gyermekeket mindig kell segíteni anyagilag, függetlenül attól, hogy milyen korban vannak, vagy hogy milyen jövedelemmel rendelkeznek.
A gyermekek mellett sokan érzik kötelességüknek a szülőkről való gondoskodást is. Legtöbbjük (77%) a lelki törődést, illetve a mindennapi feladatokban való segítséget (66%) említi, ugyanakkor a válaszadók 41% gondolja úgy, hogy anyagilag is támogatnia kell idős szüleit. Mindezek mellett nem meglepő, hogy a válaszadók kétharmada (64%) gondolja úgy, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fog, és 53 százalékuk gondolja úgy, hogy kényszerből.
El kell kezdeni az öngondoskodást
Pásztor Ildikó szerint tavaly óta már érezhető volt, hogy nagyobb a megtakarítási szándék, de az ügyfelek sokszor hivatkoznak arra, hogy minimális összeget tudnak csak félretenni, abból pedig úgy sem lehet jelentősebb megtakarítást elérni. „Az az egyik legfontosabb feladatunk az ügyfelek tájékoztatása során, hogy a „sok kicsi sokra megy elvet” próbáljuk tudatosítani, igenis el lehet, és el is kell kezdeni az öngondoskodást pár ezer forinttal is” – hangsúlyozta.
