A végrehajtási eljárás egyik első lépése, hogy az adóst úgy kényszerítik rendszeres fizetésre, hogy a jövedelmének egy részét nem ő kapja meg, hanem közvetlenül a végrehajtónak vagy a jogosultnak juttatják.
Milyen jövedelmek esetén lehetséges ez, és milyen mértékben?
Jövedelemletiltás és hatósági inkasszó okán bizony előfordulhat, hogy nem annyi pénz van a számlánkon fizetésnapon, mint amennyire számítottunk. Ez bizony rettenetesen kellemetlen tud lenni. A Bankmonitor.hu egy korábbi írásában már foglalkozott a témával, de az olvasók ugye kifogyhatatlanok a kérdésekből.
A letiltás közvetlenül a jövedelem ellen indul, az inkasszó pedig a bankszámla ellen, függetlenül attól, hogy honnan érkezik pénz!
Amiből kiindulhatunk
Letiltásra, végrehajtásra csak jogszabály, vagy végrehajthatói határozat alapján van lehetőség. A jövedelem letiltása azt jelenti, hogy a végrehajtó hivatalos úton utasítja a jövedelmet folyósító szervet (munkáltató, nyugdíjfolyósító, stb.), hogy az adós jövedelméből rendszeresen vonjon le bizonyos összeget a tartozása fejében, és azt utalja át a végrehajtónak, illetve a hitelezőnek. A letiltás mindig a nettó fizetésünkből történik azzal a kitétellel, hogy meg kell hagyni az adós részére a mindenkori öregségi nyugdíj minimális összegét (jelenleg 28.500 forint).
Több letiltás esetén a sorrendiség számít. A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget kell kielégíteni – magyarázza a Bankmonitor.
Hogyan indulhat végrehajtás a munkabérre?
Ahhoz, hogy valakinek végrehajtás alá vonják a munkabérét, az szükséges, hogy megfelelő módon meginduljon a végrehajtási eljárás. Ennek alapja a végrehajtható okirat. A végrehajtásra a bruttó bért illető levonások után fennmaradó összegből (nettó bér) kerülhet sor azzal a kitétellel, hogy meg kell hagyni az adós számára a mindenkori öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.
Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket a mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.
A munkabérre kivetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós – a munkáltató megváltozása esetén – az új munkáltatótól kap.
Ellenőrzés a munkáltatónál
A végrehajtó a munkáltatónál ellenőrizheti, hogy betartja-e a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait. A munkáltató a levonásért ellenértéket nem követelhet.
33 százalékot lehet levonni:
- a táppénzből,
- a végkielégítésből,
- a jutalomból,
- a szolgálati viszony alapján járó illetményből,
- a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíjból,
- a munkabér jellegű ösztöndíjból,
- bármely munkából eredő olyan díjazásból, juttatásból, amelyet rendszeresen vagy időszakonként visszatérően kap.
A gyermekgondozási segélyből, a gyermeknevelési támogatásból, a családi pótlékból, a munkanélküli-ellátásból (idetartozik a munkanélküli-járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély), az iskoláztatási támogatásból, a baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből szintén legfeljebb 33 százalékot lehet levonni, de csak az alábbi követelések fejében:
- gyermektartásdíj,
- jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás,
- levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból,
- a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében
A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet az alábbi követelések fejében:
- tartásdíj,
- az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés,
- jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás,
- több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.
Ha kíváncsi, milyen jövedelmek mentesülnek a végrehajtás alól, mi a levonási, kielégítési sorrend, mi a helyzet az inkasszóval, és gyakorlati példákat is szívesen látna, kattintson!
