A magyar politika először azzal alázta meg Buda-Cash károsultjait, hogy egy hasonló brókerbalhéban, a Quaestor esetében egyedi kártalanítást dolgozott ki a károsultaknak, a Buda-Cash ügyfeleket pedig az út szélén hagyta – írta a Figyelő.
Ők sokáig egy olyan jogszabályra vártak, amely kezeli a vagyonelemek kiosztását, ha azok nem állnak hiánytalanul rendelkezésre. A nehezen értelmezhető jogszabály július 3-tól hatályba lép, de ez is komoly vagyonvesztést jelenthet sokaknak. A külföldi értékpapírokkal rendelkezők papírjai ugyan szintén megvannak, de ők azért nem jutnak az értékpapírjaikhoz, mert a letétkezelő Saxo Bank nem közvetlenül az ügyfelekkel, hanem csak a Buda-Cash-sel áll kapcsolatban, ők pedig pereskednek, ezért – vélhetően jogtalanul – a dán cég sem adja ki a magyar részvénytulajdonosok értékpapírjait.
A felszámoló, illetve az őt tulajdonló jegybank kevés tájékoztatást ad, és a Figyelő által látott kimutatások alapján kijelenthetjük, hogy egyes ügyfelek vagyona érthetetlen módon mégis fogy, például azért, mert később lejáró állampapírokat váltottak vissza, miközben az ellenérték nem folyt be hiánytalanul az ügyfélhez. Emiatt egyre több a feljelentés.
A Buda-Cash ügye azért különbözik jelentősen a Quaestor és a Hungária esetétől, mert az utóbbiaknál azonnal fellelhető és kiadható ügyfélvagyon lényegében nincs, a BC-nél viszont mintegy 68 milliárd forint most is rendelkezésre áll. Legalábbis ezt a tájékoztatást adta korábban a fővárosi főügyész. A felszámolócég gyors és törvényes eljárása kellett volna ahhoz, hogy az ügyfelek legalább vagyonuk egy részéhez hozzájussanak már februárban vagy márciusban. A késedelem miatt sok ügyfél nehezen helyrehozható kárt szenvedett el már eddig is.
