A Standard & Poor’s után a Moody’s is leminősítette Görögország eddig is mélyen spekulatív – vagyis messze nem befektetési ajánlású – államadós-osztályzatát. Azzal a véleménnyel indokolták a lépést, hogy a hivatalos hitelezők nyújtotta további pénzügyi támogatás nélkül Görögország előbb-utóbb törlesztési csődbe kerül a magánszektorbeli hitelezőkkel szemben fennálló adósságaival.
A nemzetközi hitelminősítő szerdán késő este Londonban jelentette be, hogy a görög államkötvény-kötelezettségek besorolását az eddigi “Caa2”-ről egy fokozattal “Caa3”-ra rontotta, és az új osztályzatot is további leminősítési felülvizsgálat alá vette.
A Moody’s indoklása szerint még több nemzedéknyi időtávon belül is valószínűtlen, hogy akár gazdasági növekedéssel, akár költségvetési megszorításokkal kezelhető szintre lehetne csökkenteni a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-rátát a jelenlegi 177 százalékról.
Bírálta a görög miniszterelnököt Martin Schulz
Mindeközben élesen bírálta Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt az Európai Parlament (EP) elnöke. Egy német lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában Martin Schulz kiszámíthatatlannak és “rendkívül fárasztónak” nevezte Ciprasz tárgyalási taktikáját.
Nagyon nehéz újabb segélycsomagról beszélni akkor, amikor teljes a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Athénban miként alakulnak a dolgok – hangoztatta Schulz.
Az EP elnöke szerint a labda most a görög térfélen van. Schulz szerint az athéni kormányfőnek kiszámítható és felelősségtel
Bosszantó és ártalmas
Ciprasz tárgyalási taktikáját a német politikus rendkívül bosszantónak nevezte. Úgy értékelte, hogy ez a taktika ártalmas a görög lakosságnak is. Ezzel összefüggésben arra emlékeztetett, hogy miközben a hitelezők és Görögország már csaknem megállapodásra jutottak, Ciprasz hirtelen megszakította a tárgyalásokat, népszavazást írt ki, és Európa ellen hangolja a közvéleményt. Majd hirtelen újabb segélycsomagra tesz javaslatot, anélkül hogy felfedné, kormánya mire vállalkozna ennek érdekében – tette hozzá.
“Ez a magatartás fárasztó és kiábrándító” – vélekedett Schulz, de úgy értékelte, hogy még mindig elkerülhető a görög államcsőd és Görögország kiválása az euróövezetből.
Népszavazás: a görögök bennmaradása a kisebbik rossz
A kisebbik rossz az, ha a vasárnapi népszavazáson az eurózónában maradásra szavaznak a görögök – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna műsorában.
Ebben az esetben eurómilliárdokat kellene kapnia Athénnek, amihez arra van szükség, hogy Alekszisz Ciprasz kormányának el kellene fogadnia a hitelezői feltételek többségét, ami a nem egészen fél éve hivatalba lépett kabinet lemondását vonná maga után – vélekedett.
Közlése szerint bármelyik álláspont győzzön is a referendumon, az horribilis összegbe kerül, de bennmaradás esetén “elvi esély van arra, hogy talán valamikor visszafizetik a tartozást”, ami 35 év alatt halmozódott fel.
Nógrádi György megjegyezte: a hitelek jelentős hányadát adó Németországnak mostanra sikerült keresztülvinnie akaratát, hogy a voksolás eredményének ismertté válásáig ne tárgyaljanak a görög kormánnyal. Eközben, tette hozzá, a felmérések eredményei azt mutatják, hogy a németek 93-96 százaléka az eurózónán kívül látná szívesen a görögöket.
