A német kancellár kész további tárgyalásokra a görög kormányfővel az adósságválság megoldásáról – közölte hétfő délelőtt Berlinben Angela Merkel szóvivője.
Steffen Seibert szerint a kancellár nem zárkózik el a további tárgyalások elől, ha Alekszisz Ciprasz tárgyalni akar.
A görög adósságválság legújabb fejleményei éles feszültséget keltettek Berlinben.
Angela Merkel még nem nyilatkozott, de Sigmar Gabriel alkancellár és Frank-Walter Steinmeir külügyminiszter élesen bírálta a görög kormány magatartását. Gabriel úgy vélte, hogy Európa a legnagyobb kihívás előtt áll az egyesülési folyamat 1957-es kezdete óta.
Berlinben Merkel vezényletével válságtanácskozások kezdődtek. Értesülések szerint az ellenzéki pártok a Bundestag rendkívüli ülésének összehívását követelik.
A német pénzügyminiszter így nyugtat
A berlini pénzügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a német állampolgároknak nincs okuk az aggodalomra a görögországi fejlemények miatt. Ezzel összefüggésben Martin Jäger utalt Görögország csekély részesedésére Európa gazdasági teljesítményében, továbbá azt hangoztatta, hogy a német magánbankok Görögországgal szembeni követelései ugyancsak csekélyek. Emlékeztetett arra is, hogy a 2013 tavaszi – hasonló – ciprusi bankválság semmilyen hatással nem volt a németek megtakarításaira.
A szóvivő nem említette ugyan, de a német államnak több mint 60 milliárd eurós követelése van Görögországgal szemben.
A francia államfő is bizakodó
Franciaország azt szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, ezért kész a párbeszéd újraindítására a hitelezők és Görögország között, feltéve ha megvan rá a közös szándék – hangoztatta hétfőn Francois Hollande francia államfő a görög válság miatt összehívott rendkívüli kormányülés után.
“Franciaország készen áll. A párbeszéd folytatódhat. Szeretném, ha a görögök is úgy döntenének, hogy a tárgyalások folytatódjanak” – mondta Hollande, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Anthén megszakította a tárgyalásokat, mert – mint fogalmazott – “már nagyon közel voltunk a megállapodáshoz”.
Hozzátette: “Ma még mindig megvan a megállapodás lehetősége, de ez holnap már a görögnek a referendumon adott válaszán fog múlni”.
Megvan rá a joguk, hogy kilépjenek
Hollande ugyanakkor a görögök “szuverén döntésének” tartja, hogy az eurózónában maradnak-e vagy sem.
“A görög népnek megvan rá a joga, hogy megmondja, hogyan képzeli a jövőjét” – hangsúlyozta a francia elnök. A július 5-i népszavazás “alapvető tétje az, hogy a görögök az eurózónában akarnak-e maradni vagy megkockáztatják a kilépést” – tette hozzá.
Miután a válság kiéleződésének hatására a világ vezető tőzsdéin jelentősen csökkentek az irányadó indexek, az euró árfolyama erőteljesen süllyedt a vezető devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon, a perifériás euróövezeti tagállamok kötvényhozamai pedig megugrottak, a francia elnök fontosnak tartotta megnyugtatni a hazai közvéleményt az eurózónából való esetleges görög kilépés hatásait illetően.
“A francia gazdaság jelenleg erős, sokkal erősebb, mint négy évvel ezelőtt, ezért nem kell tartania attól, ami történhet” – mondta Hollande.
Az osztrák kancellár bírálta a tervezett görög népszavazást
Werner Faymann szerint még van egy esélye Görögországnak a helyzet rendezésére, mindenesetre a görög kormánynak be kell tartania a feltételeket – olvasható a Die Presse című osztrák napilap hétfői számában.
Az osztrák kancellár szerint a görögök által tervezett népszavazás kétségbeesésből született kezdeményezés. Faymann meglátása szerint most van itt az ideje, hogy Alekszisz Ciprasz miniszterelnök visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. Az ajtó keddig nyitva áll – jegyezte meg a kancellár.
Miután az Eurócsoport elutasította azt a görög kérést, hogy a népszavazásra tekintettel hosszabbítsák meg a pénzügyi mentőprogram kedden lejáró időbeli hatályát, Faymann szerint a görögöknek egy rövidtávú B-tervre van szüksége.
A kancellár szerint az eurozóna országai a napokban elsősorban a monetáris unió stabilitását fogják szem előtt tartani. Oda kell figyelni arra, hogy több állam ne kerüljön be a spirálba – vélte Faymann, aki szerint az még nem látható világosan, hogy Görögország esetleges csődje miképpen hat majd Ausztria gazdaságára.
A hétvégén megszakadtak a tárgyalások
Az euróövezeti országok és Görögország között szombaton szakadtak meg a tárgyalások, miután a görög miniszterelnök bejelentette, hogy népszavazásra teszi fel a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodás kérdését. Az euróövezeti országok körében nemtetszést váltott ki a görög kormányfőnek az a javaslata, hogy a szavazók utasítsák el a megállapodást.
