Már a napokban benyújthatják azt a törvényjavaslatot, ami legalább részben bevezetné Magyarországon a magáncsődöt. Már egy májusi pénzügyi konferencián szóba került, hogy az Igazságügyi Minisztériumban készül a javaslat a magáncsőd intézményéről. Bogdán Tibor miniszeri főtanácsos akkor azt ígérte, két héten belül be is nyújtják.
A javaslat végül hétfőn tűnt fel megint, de ezalatt a pár nap alatt magáncsődből átkeresztelődött családi csődvédelemmé. A tartalom ugyanaz, de például magánszemélyek vagyona helyett már családok vagyonáról beszélnek, az ötletet pedig Rétvári Bence KDNP-s államtitkár vette magára.
A pontos részleteket még nem tudjuk, de sok minden kiderül abból, amit Rétvári a Napi Gazdaságnak elmondott. A javaslatot két lépcsőben vezethetik be, elsőként a jelzálog-adósok élhetnek vele, 2015 szeptemberétől. Ezután egy évvel pedig mindenki előtt megnyílik majd a lehetőség.
Mik a feltételek?
Azok a családok léphetnek majd be, akiknek a összes tartozása nem haladja meg a vagyonuk, bevételük kétszeresét, de azért nagyobb, mint az egyszerese. Az, hogy mi számít vagyonnak, nincs tisztázva. Ahol az adósság a vagyonnál kisebb, nincs szükség a magáncsődre, mert enélkül is rendezhetőek a tartozások. Ahol nagyobb, ott pedig nincs reális esély arra, hogy a tartozás nagy részét törleszteni lehessen.
A magáncsőd ugyanis úgy működik, mint egy céges csőd. Akkor lehet élni vele, ha a cég egyébként működhetne, de agyonnyomják a tartozásai. Ilyenkor újabb hitel helyett az eddigieket lehet rendezni.
Első lépésben a kormányhivatal vizsgálja meg, hogy az adós élhet-e a magáncsőddel, ezután elkezdenek tárgyalni a hitelezőkkel. Ha nem tudnak megegyezni, akkor a bíróság dönt, gyorsan, tárgyalás nélkül. Ez a döntés határozza meg, hogy a család bevételeit milyen arányban kell eloszatni a hitelezők között. Ha az adós öt évig betartja a szabályokat, akkor a hitelezői a tartozás egy részét elengedhetik. Rétvári szerint fontos, hogy az adós minden érintett tartozásából visszafizessen valamennyit, mert így nem romlik majd a hiteltörlesztési kedv.
Fotó: Neményi Márton
Kinek jó?
A családvédelmi csődtörvény egyébként akár a forintosítás, vagy a végtörlesztés folytatásának is felfogható. Nem csak Rétvári Bence, de a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének főtitkára, Lénárd Mariann szerint is. Főleg azért, mert ezzel is nagyjából ugyanaz a csoport jár jól, mint a végtörlesztéssel. Azok, akiknek van elég tökéjük, vagy bevételük, hogy rendezhessék a hitelüket, csak nem annyi, hogy ezt a hitelkonstrukciók megváltoztatása nélkül is megtehessék.
Nem hiába mondta már Bogdán Tibor miniszteri főtanácsos is, hogy ez nem szociális intézkedés. Itt nem a bajba jutott legszegényebbek kapnak segítséget, ez adósságrendezés.
Lénárd Mariann a Hír24-nek elmondta, ők már nyolc éve is tárgyaltak erről a KDNP-vel, de eddig nem lett semmi az ügyből. Nekik az a problémájuk a javaslattal, hogy nem tudni, kiken segítene. Szerintük ugyanis a legszegényebbeknek nincs elég bevételük, vagy vagyonuk, hogy éljenek a lehetőséggel, akinek pedig van, az nem fogja elviselni azt, hogy egy csődbiztos folyamatosan ellenőrizze a költéseiket. Degradálónak fogják érezni.
Mi a luxus?
A csődtörvénynek ugyanis ez az egyik kitétele. Egy csődbiztos, aki gyakorlatilag a család pénzügyi tanácsadója, folyamatosan figyeli a család költéseit és tanácsokat ad, hogyan tudnának jobban fizetni. Az ötéves ciklus alatt például nem költhetne senki luxuscikkekre, az viszont nincs kimondva, hogy mi számít luxuscikknek.
“Egy apa, akinek az egyetlen hobbija, hogy dohányzik, nem vehet majd cigit? Vagy idén a család nem mehet le a Balatonra? A gyereket nem lehet majd beíratni táborba, mert az luxusnak számít?” – sorolja a kérdéseket Lénárd.
A BHKE szerint az adósok nem is nagyon értik, miről szól a magáncsőd. Sokan azt hiszik, hogy a csőd annyit jelent, hogy ők akkor most csődbe mentek, és minden el van felejtve, nincs többé adósság. Valójában nagyon kevesen vehetnek majd részt a magáncsődben azok közül, akik ezt a legjobban várják.
Fotó: Neményi Márton
Van jobb megoldás?
Lénárd szerint sokkal népszerűbb és hasznosabb lenne az új eszközkezelő létrehozása. A jelzáloghitelesek sokkal inkább bíznak benne. Az állam ebben az esetben átvehetné a házukat, ők maradhatnának bérlőként, majd néhány év után esetleg visszavásárolhatnák.
A mostani javaslatban lesznek még csalódások, és nem csak azért, mert sokan nem kerülhetnek majd be a rendszerbe. Lénárd szerint “az emberekben a csődbiztosokról nagyjából az a kép él, mintha mondjuk a Provident munkatársai lennének, akik minden hétvégén jönnek a pénzért.” Ráadásul vannak az országnak olyan részei is, ahol szerinte nem lesz életbiztosítás csődbiztosnak lenni.
Németországban ez a rendszer működik, és jól működik. De nagyon nagy különbségek vannak a jövedelmekben. Ha nincs pénz, akkor nincs mit beosztani a hitelekre. A csődbiztosok preventív, családsegítő szerepe viszont működhet, sok családnak ugyanis már az is sokat jelentene, ha valaki átnézné a pénzügyeiket és segítene beosztani a fizetésüket.
