2015. január–februárban 3,7 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Bruttóban
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 235 100 forint volt.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (469600 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (144 500 forint).
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 183 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, összege átlagosan 10 300, illetve 9300 forint volt.
Nettóban
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 154 000 forint volt, – a kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó-szabályok változatlansága miatt – a bruttó keresetekével azonos mértékben, 3,7 százalékkal emelkedett.
2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevő hatást nem eredményezett a nettó keresetek átlagindexében. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160700 forintra becsülhető.
A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 3,0, a vállalkozásoknál 3,3, a költségvetés területén 2,2, a nonprofit szervezeteknél 2,5 százalékkal nőttek a keresetek. S mivel közben az infláció negatívba ment (-1 százalék), a reálkeresetek ennél is jobban emelkedtek.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek – 0,3 százalékponttal – kevésbé emelkedtek, mint a keresetek.
A 245 400 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,6 százalékkal volt magasabb. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalék.
Az elemzők szerint bíztató
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén várhatóan 4 százalék körüli lesz átlagos bérnövekedés és a stagnálás közeli infláció hatására 4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Az elemző az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: bíztató, hogy a vállalkozásoknál 3,6 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletét tükrözi.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint megfelel a várakozásaiknak a keresetek februári növekedése. Mivel gyakorlatilag nincs infláció, idén a reálbér nagyjából 3,5 százalékkal nőhet – tette hozzá.
