Magyarországon a munkavállalók harmada, valamint az egyéni vállalkozók nagy része minimálbérre van bejelentve, így ők az ennek megfelelő mindenkori összege alapján fizeti a járulékait. Sokak szerint még ma is általános a vélemény, hogy elég lesz a nyugdíj előtti utolsó öt évben magasabb fizetést bejelenteni, úgyis csak ez számít a nyugdíj meghatározásakor.
Csak történelmi emlék ez az elmélet
Bár sokan nyugtatják magukat ezzel az érvvel, az igazság az, hogy az utolsó öt év számítása csupán történelmi emlék – hívja fel a figyelmet a (volt ING, szerdától) NN Biztosító. 1997. előtt valóban az utolsó – ha nem is öt, de – négy év határozta meg a nyugdíjakat. Az akkor kezdődő átállás eredményeként azonban ma már a nyugdíj megállapításakor ennél sokkal hosszabb időszakot vesznek figyelembe.
Az alap ma már az 1988. január 1-jétől a nyugdíjba menetel napjáig bejelentett kereset, amiből összetett számítással kalkulálják a nettó átlagkeresetet. Ebből állapítják meg a nyugdíjat a megszerzett szolgálati időtől függően. Az utolsó éveknek pedig ma már nincs semmilyen kiemelt szerepe a számításnál.
Szolgálati évek veszhetnek el
Sokszor okoz problémát a szolgálati idő elszámolása is. Nem mindegy ugyanis, mennyi szolgálati időt tud igazolni a nyugdíjba készülő. Az adatokat elvileg nyilvántartják az erre illetékes hivatalok, de ezek nem mindig egyeznek meg az emberek saját emlékeivel, sőt, esetenként a valósággal sem.
Az elveszett időszakból adódó különbség pedig jelentősen csökkentheti a havi nyugdíjat: 25 év szolgálati idővel például az átlagkereset csupán 63 százaléka lesz a nyugdíj, ami aztán minden hozzáadott plusz szolgálati évvel emelkedik, végül 50 évnél éri el a maximális 100 százalékot. Így például 160 ezer forintos számított átlagkeresetet alapul véve 25 év szolgálati idővel 100 ezer forintos induló nyugdíjat kaphatunk, további két év igazolásával azonban már havonta 3200 forinttal lenne több a nyugdíjunk. Ez majdnem 40 ezer forint évente.
Ezért javasolják, hogy az elismert szolgálati időről érdemes adategyeztetést kérni a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól. Aki rendelkezik ügyfélkapu-regisztrációval, ezt egy egyszerű beadvánnyal kezdeményezheti. Az egyeztetést egyébként korcsoportonként központilag is kezdeményezi a nyugdíjfolyósító, így mindenkire sor kerül majd.
Az öngondoskodás is megoldás lehet
Annak, aki hosszabb időt töltött már el alacsony bejelentett fizetéssel, vagy akár esélye sincs arra, hogy a közeljövőben olyan bejelentett havi jövedelme legyen, amely érdemi nyugdíjra jogosítja, különösen fontos az öngondoskodás – tanácsolja a biztosító, jelezve, hogy ennek elkezdése sosem késő. Felhívják arra is a figyelmet, hogy a nyugdíjbiztosítás mellé (tavaly óta) adókedvezmény is jár, ami akár évi 130 ezer forintnyi is lehet.
