A KSH friss jelentésében az áll, hogy 2015. januárban 4,1 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta.
A bruttónk
2015. januárban az előző év azonos hónapjához képest a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 235 900 forint volt.
A bruttó átlagkeresetek ahogy máskor, most is az információ, kommunikáció gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (461 900 forint), a legalacsonyabbak pedig a humán-egészségügyi, szociális ellátásban (145 300 forint).
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 168 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, összege átlagosan 9600, illetve 9100 forint volt.
A nettónk
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 154 500 forint volt, – a kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága miatt – a bruttó keresetekével azonos mértékben, 4,1 százalékkal emelkedett.
2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevő hatást nem eredményezett a nettó keresetek átlagindexében. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 161 500 forintra becsülhető.
A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 3,5, a vállalkozásoknál 3,3, a költségvetési szerveknél 3,7, a nonprofit szervezeteknél 4,2 százalékkal nőttek a keresetek.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek – 0,5 százalékponttal – kevésbé emelkedtek, mint a keresetek.
A 245 600 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,8 százalékkal volt magasabb. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,0 százalék.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében a reálkeresetek emelkedését hangsúlyozta leginkább, jelezve, hogy januárban például kiemelkedő mértékű, 5,6 százalékos volt a növekedés (és már két éve növekednek a reálkeresetek).
