2014. novemberben a második becslés szerint 5,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított mennyisége az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,4,
az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,6 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene – áll a KSH legfrissebb jelentésében.
Ebből vásároltunk bátrabban
Az élelmiszer-kiskereskedelmen belül a forgalom növekedése egyébként mérsékeltebb volt novemberben éves szinten, mint egy hónappal korábban. Döntő hányadát (78,9 százalék) az élelmiszer jellegű vegyes üzletek adták, ahol az értékesítés volumene 2,0 százalékkal nőtt, miközben az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 5,6 százalékkal volt több, mint 2013. novemberben
A korábbi időszakhoz hasonlóan folytatódott a bővülés (36,1 százalék) az árucikkek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelemben.
Az olcsóságnak köszönhetően az üzemanyagtöltő állomások forgalma is jócskán emelkedett. A
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene novemberben 6,4 százalékkal emelkedett 2013 hasonló időszakához képest. Ezen belül kiemelkedően növekedtek az eladások a textil-, ruházati és lábbeli- (13,5 százalék), a használtcikk- (8,9 százalék) és az iparcikk jellegű vegyes kereskedésekben (7,2 százalék). Emelkedett még a bútor-, műszaki cikk- (3,3 százalék) a gyógyszer-, gyógyászati-termék- és illatszer- (2,9 százalék), valamint a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk üzletek (1,9 százalék) forgalma is.
Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai novemberben 1,6 százalékkal emelkedtek.
2014. január–novemberben a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 5,1 százalékkal nőtt.
Az NGM szerint
A tartós növekedés többek között a reáljövedelmek bővülésének, a javuló munkaerő-piaci helyzetnek, a kedvező inflációs folyamatoknak, valamint a fogyasztói bizalom magas szintjének köszönhető a nemzetgazdasági minisztárium szerint. Arra számítanak, hogy a bővülés a következő hónapokban is folytatódni fog, a bankok elszámoltatása és a devizahitelek lezárása pedig további tartalékot jelenthet az ágazat növekedésében.
Az elemzők így látják
Balatoni András, az ING vezető elemzője az MTI-nek elmondta, hogy a 6-7 százalékos bértömeg növekedés, a magas lakossági bizalom, valamint az online pénztárgépeknek köszönhető fehéredés segítette a kiskereskedelmet. Úgy vélte, hogy a növekedés a következő hónapokban is szinten maradhat, sőt erősödhet kissé, egyrészt a munkaerő-piaci teljesítmény fennmaradása, másrészt a banki elszámolás miatt.
Utóbbival kapcsolatban kifejtette: összesen 225 milliárd forintnyi transzfer érkezik a bankszektortól a lakosság felé, ebből 105 milliárd forint visszafizetésként, további 120 milliárd pedig törlesztőrészlet-csökkenésként jelentkezik; mindez felfelé húzza majd a kiskereskedelmi forgalmat, még úgy is, hogy a választási év után 2015-ben a lakossági bizalom gyengülhet kissé.
Az ING elemzője tavaly éves átlagban 5,2, idén pedig 6 százalék feletti forgalombővülésre számít a kiskereskedelemben.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője pedig így kommentált: a növekedésben fontos szerepe volt az üzemanyag-forgalomnak, amely közel 9 százalékkal növekedett. A szakértő szerint ez érthető annak fényében, hogy a múlt év utolsó hónapjaiban bekövetkezett olajárcsökkenés miatt fokozatosan váltak olcsóbbá az üzemanyagok. Az üzemanyag-forgalom jelentőségét jelzi, hogy anélkül a kiskereskedelmi forgalom növekedése 4,3 százalékos volt.
A kiskereskedelmi piac bővüléséhez hozzájárult a nem élelmiszerek – többek között ruhák, használt termékek, tartós fogyasztási cikkek – forgalmának növekedése is, a szóban forgó termékek forgalma éves szinten 6,4 százalékkal nőtt 2014 novemberében. Ugyanakkor a nem élelmiszerek közé sorolt gyógyszerek forgalma novemberben csökkent, mégpedig 2,1 százalékkal – hívta fel a figyelmet Németh Dávid.
Hozzátette: az élelmiszerek is kivételek voltak, forgalmuk 2,7 százalékkal nőtt 2013 novemberéhez képest, vagyis ebben a körben az átlagtól elmaradt a bővülés.
Németh Dávid úgy véli, hogy a kiskereskedelmi trendeket nézve komolyabb változásra nem lehet számítani. Ugyanakkor több tényező is van, amelyek különböző módon alakíthatják a kiskereskedelmi forgatókönyvet. A szektor forgalmát befolyásolhatja egyrészt, hogy a gyengébb forint milyen mértékben épül majd be az árakba, másrészt az is kérdés, hogy az alacsony üzemanyagárak tartósak maradnak-e és mennyire “gyűrűznek be” az árakba.
A vezető elemző szerint összességében az idén is maradhat az 5 százalék körüli forgalombővülés az ágazatban.
