Összesen 2,8 millióan kaptak Magyarországon valamiféle nyugdíjszerű ellátást vagy egyéb járandóságot 2014 januárjában. A legtöbben saját jogú nyugdíjban részesülnek, ezen belül is a főellátásként öregségi nyugdíjat kapók köre a legnagyobb: az összes érintett több mint 70 százaléka, bő 2 millió ember – a 60 éves vagy idősebb népesség 86 százaléka – tartozik közéjük. Hozzájuk januárban 115,8 ezer forinttal csöngetett be a postás. A férfiak ennél 10 ezer forinttal többre, a nők 6 ezerrel kevesebbre számíthattak. E téren erős földrajzi eltérések is mutatkoznak; míg például Budapesten egy ellátottnak átlagosan 137,1 ezer forint jár, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 34 ezer forinttal soványabb a summa – elemzi a portál.
Az országban összesen 420 ezren jogosultak megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásra, melynek összege 66 ezer forint. Ennél sokkal jobbna járnak az úgynevezett életkoron alapuló (más néven korhatár alattiaknak járó) ellátást kapók, átlagosan messze ők kapják azonban a legtöbbet: 145,7 ezer forintot.
A hozzátartozói nyugellátásban részesülők közül özvegyi és szülői nyugdíjat mintegy 100 ezren (95 százalékban nők), árvaellátást valamivel kevesebb kapnak. Előbbiek 66 ezer forinttal, utóbbiak 38 ezerrel számolhatnak havonta. Míg az átlagosan 30 ezer forint körüli összegre jogosult 66 ezres egyéb járandóságokhoz jutók közel felének rokkantság címén utalnak járadékot.
Az öregségi nyugdíj vásárlóerejét tekintve a legfrissebb, 2011-es összehasonlítható adatok szerint a 28 uniós tagállamból Magyarország a 21. helyen végzett. Egy osztrák vagy dán átlagnyugdíjas minimum 2,5-szer annyi árut vagy szolgáltatást engedhet meg magának, mint egy magyar. A visegrádi országok nagyjából hasonló szinten állnak (a legjobb helyzetben közülük a lengyelek vannak), de például a sor végén kullogó letteknél és bolgároknál a nyugdíjak vásárlóereje fele a magyarénak – zárja elemzését a portál.
