Az adótörvényben megszavazták az élelmiszerlánc-felügyeleti díj brutális emelését, ami leginkább a legnagyobb árbevételű 7 multiláncot sújtja. A hazai üzletláncokat pedig nagyrészt megkíméli. De ez sem elég a kormánynak. A nemzetgazdasági miniszter újabb rohamot indított a külföldi áruházak ellen.
A cél elvileg a magyar családi kereskedők helyzetbe hozása. Az indoklás azonban több ponton is sántít.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
Ki innen!
Most azt találta ki Varga Mihály, hogy ha egy lánc bevétele 50 milliárd forint felett van és két évig nulla a nyeresége vagy veszteséges, akkor nem forgalmazhat tovább napi fogyasztási cikkeket. Vagyis kvázi lehúzhatja a redőnyt. Az előterjesztés igen durva „takarodj multi, ha nem úgy táncolsz, ahogy fütyülünk” üzenete ellenére is van azonban benne némi puhaság. Hiszen csak 2018-tól élne az új szabály. Vagyis van idő felkészülni rá.
De vajon mennyire lehet komolyan venni egy ilyen tervezetet, és milyen hatása lehet a hazai kiskereskedelemre, ha bevezetik? Eléri-e célját, hogy helyzetbe hozza a magyar kisboltokat? Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát, Vámos Györgyöt kérdeztük.
A céllal egyet lehet érteni, az eszközzel nem
Vámos szerint azzal önmagában nem lenne probléma, ha a kormány a hazai kiskereskedőket támogatná, nagyobb teret akarna nekik biztosítani. Ezzel a céllal a szövetség is egyetért. De az, hogy ezen a címen a 7 nagy multiláncot nagyjából arra próbálják rákényszeríteni, hogy hagyják el az országot, nagyon nincs rendben. Aránytalan a legnagyobbaknak megemelt sarc, és az is, hogy gyakorlatilag bezárással fenyegetik őket.
Miközben ezek a láncok hatalmas beruházásokat eszközöltek azért, mert hosszú távra terveztek. Nem mellesleg több tízezer embert foglalkoztatnak. Velük mi lesz, ha a multik kivonulnak? – tette fel a költői kérdést Vámos. És mi lesz azzal az évi 100 milliárd forintnyi adóval, amit befizetnek? Nem fog hiányozni?
Nem fognak kivonulni
A főtitkár szerint ez az egész azt üzeni, hogy bárki veszélybe kerülhet. Persze lesz idő arra, hogy a cégek (2018-ig) alkalmazkodjanak a tervezett új szabályhoz – tette hozzá Vámos. És ezt nyilván meg is fogják tenni, hogy ne legyenek egymás után két évben veszteségesek, és ne kockáztassák a bezárást.
Költséget fognak csökkenteni, átszervezik a működésüket, lehet, hogy kevesebb magyar áru lesz (mi lesz akkor a szintén támogatni kívánt magyar beszállítókkal), több részmunkaidős foglalkoztatott, és befékezik a fejlesztéseket, beruházásokat (mint azt már a Spar bejelentette, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése kapcsán). Egyet nem fognak megtenni: nem vonulnak ki – szögezte le a szövetség főtitkára.
Más kérdés, hogy ha lehet hozni 50 milliárd feletti forgalom és 2 éves veszteség mellett bezárási szabályt, és ez nem hozza a kívánt hatást, akkor vajon mit talál még ki a kormány…
Tényleg a veszteségre hajtanának?
Az előterjesztésben a multiláncok terhére írják, hogy lenyomják az árakat és így akár több éven át is veszteségesen működnek. (Ezért is a 2 évi veszteség után záratnák be az üzleteket.) Persze ez is benne lehet a pakliban, de a főtitkár szerint nem emiatt veszteségesek a cégek egy-egy évben.
Az átmeneti mínuszok mögött inkább ott vannak a hatalmas fejlesztések, beruházások és a törlesztett hitelek. No és ugye azért azt sem gondolnánk komolyan, hogy veszteséget termelni jöttek ide a multik? Mert ez nyilván nem céljuk.
Áremelést akar látni a boltokban a kormány?
Ha másképp közelítjük az előterjesztés árleszorítást nehezményező megjegyzéseit, akkor úgy is fordíthatjuk a dolgot, mintha a kormány áremelést szeretne látni a boltokban. Vagyis azt venné szívesen, ha a multik mindent drágábban adnának, hogy a kis magyar családi vállalkozások se maradjanak hátrányban az árversenyben.
Elmeditáltunk azon, hogy ha ez bekövetkezne, vajon akkor meg az áremelések miatt leckéztetnék-e meg a multikat. Hiszen ha nekik ilyen áron is megéri vállalkozni, mert költséghatékonyabban működnek, akkor az áremelésekkel extraprofithoz juthatnának. Mi meg a fizetésünk még nagyobb hányadát hagyhatnánk a boltokban. És ettől virágoznának a magyar családi kiskereskedések?
A vevők nem fognak rosszabbul járni
De ha már ilyen olvasata is lehet a tervezetnek, Vámosnak feltettük a kérdését, vajon kell-e számítani a multiknál áremelésekre. A főtitkár ezt kizárt dolognak tartja, hiszen akkor nem mennének be az emberek a láncokba. Helyette szerinte inkább költségcsökkentésbe kezdenek majd a cégek – tette hozzá.
Vagyis a vevők semmiképpen nem járnak rosszabbul, mert a multiknak nem érdekük az árak feltornázása.
Mindnyájunk érdeke lenne
Vámos szerint egyébként a vevők azzal járnak jól, ha a magyar és a külföldi üzletek is jelen vannak, ha mindkét tábor megtalálja a számítását. A versenyt engedni kell, ez uniós alapelv. A hazai vállalkozásokat pedig lehet támogatni, csak nem így.
Az elüldözést célzó intézkedések és az aránytalanul magasra emelt közteher pedig a gazdaság más területein is problémákat okozhat, például a kereskedelmi beruházások szűkülése miatt – figyelmeztetett.
Úgy véli egyébként, a multikat támadó szabályok biztosan nem maradhatnak fenn hosszú távon, és egészen bizonyos, hogy felkeltik az EU érdeklődését is. Hiába írták ugyanis a tervezetben, hogy az EU-előírásokat tiszteletben tartották, Vámos szerint ez nem így van.
