Tíz magyar fogyasztó közül hét (72 százalék) látja úgy, hogy országunk jelenleg gazdasági válságban van; többek közt ez is magyarázza a globális és európai átlaghoz képest nálunk alacsonyabb vásárlási kedvet. Amely azonban némileg javult a második negyedévhez viszonyítva: a magyarok második negyedévben mért 75 százalékához képest a harmadik negyedévi felmérés során kevesebben tartották válságosnak gazdaságunk helyzetét. Így emelkedett azok aránya is, akik szabadon elkölthető pénzükből vásárolnak.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
Többek között ezt tárta fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat harmadik negyedévi felmérése.
Európa keserű
Ha a világ egyes részeit nézzük, az európai megkérdezettek ítélték meg legkritikusabban országuk gazdaságának helyzetét. Földrészünk harmincegy vizsgált országa közül tizenkettőben a válaszadók több mint háromnegyed része ítéli meg úgy, hogy hazájában válságos a gazdaság helyzete. Arányuk legnagyobb Olaszországban és Horvátországban (96-96 százalék), valamint Szlovéniában és Ukrajnában (88-88 százalék). Említést érdemel a franciaországi 87 százalékos mutató is.
Más régiók néhány országában is meghaladja a 75 százalékot azok aránya, akik gazdaságukat válságban látják; ilyen például Venezuela (91 százalék), Argentína és Dél-Korea (87-87 százalék), Egyiptom (85 százalék), valamint Pakisztán (77 százalék).
Lakás-korszerűsítés, ruhavásárlás, új technológia
Amíg nálunk a válaszadók egyharmadának (33 százalék) nem marad szabadon elkölthető pénze, addig Európa harmincegy vizsgált országában csak átlag 19 százalék nyilatkozott így. Ez a helyzet alig változott a második negyedévben mért hazai 32, és európai átlag 20 százalékhoz viszonyítva.
A kérdésre, hogy miután fedezte létfenntartási költségeit, mire szándékozik költeni megmaradó pénzét, nálunk a harmadik negyedévi felmérés eredménye szerint legtöbben félretesznek (27 százalék). További sorrend: felújítják lakásukat (23 százalék), hitelüket, kölcsönüket törlesztik (22 százalék), új ruházati cikket vásárolnak (21 százalék), otthonon kívüli szórakozást, továbbá nyaralást/utazást terveznek (18-18 százalék) vagy új technológiát képviselő eszközöket szereznek be (16 százalék).
A fentiek mellett 10 százaléknál kisebb azok aránya, akik részvényben vagy befektetési alapban, illetve nyugdíjalapban gondolkodnak.
A második negyedévhez képest majdnem mindegyik költési/vásárlási szándékot többen nevezték meg. Legnagyobb mértékben a lakás korszerűsítése, a ruházati cikkek és az új technológiát képviselő termékek említése nőtt, egyaránt 4 százalékponttal, egyik negyedévről a másikra. Csökkent viszont azok aránya, akik szabadon elkölthető pénzüket hitel törlesztésére fordítják, és a nyaralást/utazást tervezőké is.
A többiek másképp költenének
A magyarokétól eltérő vásárlási szándékokat tükröznek az európai átlagos mutatók. Bár a harmincegy ország válaszadói közül szabadon elkölthető pénzükből legtöbben félretesznek (36 százalék), második helyen a ruházati cikkek vásárlása (32 százalék), harmadikon a nyaralás/utazás következik (30 százalék), majd a hitel, kölcsön törlesztése (25 százalék), otthonon kívüli szórakozás (24 százalék), lakás felújítása, illetve felszerelése (23 százalék), valamint modern technológiai termékek vásárlása (17 százalék).
Említést érdemel, hogy a válaszadók több mint 10 százaléka tervez részvényt venni, továbbá befektetési vagy nyugdíjalapba befizetni.
Kevésbé aggódunk a hitel és kölcsön miatt
Ami a fogyasztók aggodalmait illeti: világszerte átlagosan a gazdaság és a munkahelyek biztonsága okozza a legnagyobb gondot a megkérdezetteknek, a harmadik negyedévi felmérés eredménye alapján.
Magyarországon a válaszadók 28 százaléka tartja első vagy második legnagyobb gondjának a gazdaság helyzetét, ahogyan hitelét, kölcsönét is. Amíg azonban a gazdasággal kapcsolatos mutató a második negyedévhez képest 5 százalékponttal nagyobb, addig a hitel és kölcsön miatt nagyon aggódók részaránya 8 százalékponttal csökkent.
Kisebb lett nálunk a munkahelyek biztonságát első vagy második legnagyobb gondjuknak tartók aránya is; 29 százalékról 27-re csökkent, egyik negyedévről a másikra.
Hazánkban az első és második legnagyobb gondot okozó, sokak által említett dolgok további sorrendje a harmadik negyedévben: egészség (18 százalék), emelkedő élelmiszerárak (16 százalék), gyerekek képzése és jólléte (15 százalék).
Máshol másért aggódnak jobban
Európában a vizsgált harmincegy ország átlagában a harmadik negyedévi megkérdezés sorrendje: Munkahelyek biztonsága (21 százalék), gazdaság helyzete (20 százalék), háztartási energia számláinak emelkedő összege (19 százalék), egészség (17 százalék), gyerekek képzése és jólléte, valamint emelkedő élelmiszerárak (12-12 százalék).
Figyelemre méltóan eltér az európai átlagtól a magyarok véleménye a háztartási energia áránál, továbbá a terrorizmusnál. Ugyanis amíg a háztartási energiaárak növekedése az európai megkérdezettek átlag 19 százalékának első vagy második számú gondja, addig hazánkban mindössze 6 százalék számára. A terrorizmust Európában a válaszadók átlag 9 százaléka nevezte meg első vagy második legnagyobb gondjának, míg nálunk csak 1 százaléka.
Népszerű a spórolás
Ha a vizsgált hatvan ország átlagát nézzük, akkor a fogyasztók általában óvatosan nyilatkoztak vásárlási terveikről. Ennek fő oka, hogy átlagosan a válaszadók 54 százaléka válságosnak tartja országa gazdaságát a harmadik negyedévben.
Összességében 1-1 százalékponttal nőtt azok aránya, akik a megélhetési költségeik fedezése után megmaradó pénzből félretenni szándékoznak (49 százalék), nyugdíjas éveikre kívánnak spórolni (12 százalék) vagy nyaralásra, utazásra fordítanának pénzükből (36 százalék). Globálisan a megkérdezettek nagyjából egyformán átlag egyharmada új ruházati cikket venne (34 százalék), illetve otthonon kívüli szórakozásra adna ki pénzt (31 százalék). Mindkét mutató ugyanakkora, mint a második negyedévben.
Az összes válaszadó egynegyed része új technológiára költene; 2 százalékponttal kevesebb, mint a második negyedévben. Viszont a második negyedévhez viszonyítva ugyanúgy a válaszadók negyede törlesztené kölcsönét vagy hitelét.
A magyarországihoz hasonló a világátlag azoknál, akik korszerűsítik lakásukat (22 százalék). Viszont világszerte jóval többen fektetnek be részvénybe vagy befektetési alapba (20 százalék).
