Jelentős veszteség származik abból, hogy Magyarországon mintegy 400 ezer 15 és 29 év közötti fiatal nem dolgozik és nem is tanul. A KSH adatai szerint egyébként ebben a korcsoportban összesen mintegy 1,8 millióan vannak, tehát több mint a fiatalok ötödéről van szó.
Évi 600 milliárd forint mínusz
Az Eurofound számait idézve a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) rámutat: évente több mint kétmilliárd euró, nagyjából 600 milliárd forint veszteséget jelentenek a magyar gazdaság számára a gazdaságilag aktív, ám foglalkoztatásban nem álló és a gazdaságilag inaktív, ugyanakkor nem is tanuló fiatalok.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
Az összveszteségben nem kevesebb mint 100 millió eurót (megközelítőleg 30 milliárd forintot) tesznek ki a munkanélküliséggel összefüggő szociális kiadások, a fennmaradó összeg pedig mindenekelőtt a foglalkoztatás hiányából származó jövedelem- és adókiesés.
Sürgető feladat
„A 400 ezer magyar fiatal be- vagy visszavezetése a foglalkoztatás világába a magyar gazdaság egészét érintő érdek és sürgető feladat, amelynek megoldása döntően két tényezőtől függ: akarnak-e a fiatalok Magyarországon dolgozni, valamint van-e olyan struktúra, amely segítheti őket a terveik megvalósításában.
A kutatások igazolják, hogy a motiváció megvan, a FIVOSZ pedig rendelkezik azzal a megoldáskészlettel, amely a hazai foglalkoztatási probléma kezeléséhez szükséges lehet” – mondja Kovács Patrik, a FIVOSZ alapító elnöke.
Fotó: Thinkstock
Luxemburg áll a legjobban az ifjúsági munkanélküliség terén
Az Eurofound által közölt adatok szerint az ifjúsági munkanélküliség problémája a legérzékenyebben Bulgáriát érinti az EU tagállamai között, náluk 2011-ben a GDP 3,31 százalékát tette ki a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok generálta 1,27 milliárd eurós veszteség. A sor végén előtte Görögország (3,31 százalék/GDP) és Írország áll (2,77 százalék/GDP), hazánk a bruttó hazai össztermék 2,2 százalékát kitevő 2,13 milliárd eurós kiadásával az ifjúsági munkanélküliség által leginkább érintett európai országok között szerepelt.
A legjobb értékeket Luxemburgban (0,23 százalék/GDP), Svédországban (0,33 százalék/GDP), valamint Dániában (0,54 százalék/GDP) rögzítették. Az Eurofound tanulmányának módszertani specifikuma, hogy – a KSH statisztikai eljárásával szemben – a munkanélküliek közé nem csupán a gazdaságilag aktív, ám foglalkoztatásban nem álló fiatalokat számították bele, hanem a gazdaságilag inaktív, ugyanakkor nem tanuló fiatalokat is.
Magyarországon képzelik el a jövőt
Mint a FIVOSZ friss – 3500 18 és 40 év közötti fiatal megkérdezésével készített – országos reprezentatív kutatásából kiderül, a fiatalok túlnyomó többsége Magyarországon képzeli el a jövőjét. A megkérdezettek 72 százaléka nem tervez külföldi munkavállalást a következő három évben, felük bizonytalan, felük viszont határozottan elveti a külföldi munka lehetőségét.
A foglalkoztatási lehetőségek közül a megkérdezettek számára az alkalmazotti léttel szemben a vállalkozásalapítás vonzóbb alternatíva: míg 43,9 százalékuk inkább vállalkozó lenne, addig csak 39,9 százalék választaná azt a lehetőséget, hogy alkalmazott legyen. Ezzel az értékkel felülmúljuk az Európai Unió tagállamaiban mért értékek átlagát.
A vállalkozás vonzó lenne, de…
Vállalkozói hajlandóság lenne a magyar fiatalok körében, ám több tényező is hátráltatja őket abban, hogy elérjék üzleti és karriercéljaikat. Egy vállalkozás elindításának anyagi, tapasztalati és kapcsolati feltételei egyaránt vannak, ám mint az a kutatás eredményeiből jól látszik, a fiataloknak mindenekelőtt pénzügyi segítségre van szükségük.
Több mint 50 százalékuk a vállalkozásalapításhoz vissza nem térítendő támogatás vagy kedvezményes hitel igénybevételét látja szükségesnek, 46 százalékuk pedig azt szeretné, ha a vállalkozás elindítása előtt adó-, könyvelési és jogi tanácsokat kaphatna. Emellett nagyjából minden negyedik 18 és 40 év közötti fiatal venne részt olyan képzésen, ahol vállalkozói ismereteket tanítanak.
Fotó: Thinkstock
Kiaknázatlan erőforrás
„Az arányszámokat tekintve a magyar fiatalok az uniós átlagnál szívesebben választanák a vállalkozói létet, ami a magyar gazdaság számára hatalmas kiaknázatlan erőforrás jelen pillanatban. A kedv tehát meglenne, arra viszont szükség van, hogy a fiatalok megkapják a megfelelő segítséget.
A fiatalok vállalkozóvá válását célzó pályázatok alkalmas eszközei lehetnek a probléma kezelésének megfelelő szakmai és a fiatalok számára releváns kivitelezés mellett. Ezért az ilyen programokon keresztül történő segítségnyújtásban a FIVOSZ-nak – mint az ifjúsági vállalkozásfejlesztés nemzetközi szinten elismert úttörőjének – elengedhetetlenül fontos szerepe lehet a közeljövőben” – teszi hozzá Kovács Patrik, a szövetség alapító elnöke.
