A Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint a lakosság 80 százaléka még mindig a sárga csekket részesíti előnyben, ha fizetnivalója van, és nem az átutalást – írta a Pénzcentrum.hu pár napja.De hogy a postán a csekkből visszakapott kis szelvényeket meddig kell megőrizni, a befizetés igazolására, arra úgy tűnik, nincs egységes szabály.
Két év
A portál szerint sem az öt, sem az egy év nem pontos. Ők többek között az Elműt kérdezték meg, ahol azt a választ kapták, hogy a villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási, valamint a hálózati szolgáltató és a felhasználó közötti hálózathasználati szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik. Hozzátették, ez a két év vonatkozik a többi közműszoláltatói cégre is.
A változás információik szerint 2011. október 1-jén lépett életbe. Az ezutáni dátum után befizetett csekkekre már a kétéves szabályozás vonatkozik, azonban a korábbi bizonylatokat még öt évig érdemes megőrizni – jegyezték meg.
„Csak” jól felfogott érdek
Megkérdeztünk mi is néhány szolgáltatót, náluk mi az elvárás. A Tigáztól azt a választ kaptuk, hogy a fogyasztónak tudomásuk szerint nincs megőrzési kötelezettsége, csak jól felfogott érdeke. Hiszen ezekkel a befizetési bizonylatokkal tudja igazolni a befizetés tényét, bármely szolgáltatóról is legyen szó.
A szolgáltatónak viszont van megőrzési kötelezettsége: ez 5 év.
A számla önmagában nem elég?
Felvetettük, hogy a számlán lévő egyenleg is mindig mutatja, hogy van-e tartozása a fogyasztónak, vagy sem. Tehát elvileg az is elég lehet a befizetés „bizonyítékául”, hogy a szolgáltató a következő számlával kvázi elismeri, megkapta a fogyasztótól a díjat. Ezzel kapcsolatban a gázcégtől azt pontosítást kaptuk, hogy az aktuális papíralapú számlán feltüntetett „aktuális egyenleg” összege a számlázás időpontjáig a szolgáltatóhoz beérkezett, az adott ügyfél egyenlegén jóváírt egyenleget mutatja.
Tehát ha a számlázási folyamat már tart (pl.: a számla nyomtatása, postázása, stb.) és ez idő alatt fizet be valaki, azt értelemszerűen nem tartalmazza az aktuális, papíralapú számlaegyenleg (mert a rendszerben nem írható jóvá a még meg nem érkezett összeg). Ezért is érdemes szerintük az online ügyfélszolgálatot választani, vagy az új okostelefonos app-ot a minél pontosabb tájékozódásra.
Ajánlás: 5 év
Az OTP-nél is érdeklődtünk a témában. Azt írták megkeresésünkre, hogy míg a csekk kibocsájtójára (hitel, és megtakarítás esetén a bankra) a számviteli törvény vonatkozik és szabályozza a megőrzés kérdését, addig az ügyfelekre nem vonatkozik ilyen szabály. Kivétel az szja-bevallás, aminek minden tartozékát, így a befizetést igazoló csekket is 5 évig kell őrizni.
A bank általánosságban még annyit tett hozzá, hogy mivel a követelések elévülése 5 év, így minimálisan ezt az 5 évet lehet javasolni az ügyfeleknek. Tudomásuk szerint sokan vannak, akik viszont a biztonság kedvéért egészen a hitel, vagy megtakarítás végéig megőrzik a csekkeket.
A Fővárosi Vízművektől hasonló értelmű válasz érkezett. Azt írták, hogy minden befizetésnél – függetlenül a fizetés módjától – a számlafizetési kötelezettség elévüléséig célszerű megőrizni a bizonylatot. Ez alapesetben 5 év, de ha ez idő alatt fizetési felszólítást kap a számlafizető, az meghosszabbítja az elévülési időt.
A Magyar Telekom Kommunikációs Igazgatóságánál is 5 évet javasoltak, mégpedig a következők miatt. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó egyedi előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint egy év alatt, a készülékvásárlásból eredő polgári jogi igények pedig 5 év alatt évülnek el. A bizonylatok megőrzésére vonatkozó szabályok szerint a bizonylatok megőrzési ideje 5 év, érdemes eddig mindenképp megőrizni a befizetést igazoló bizonylatokat, esetleges jogvita esetén pedig a jogvita jogerős lezárultáig.
Az energia (áram- és földgáz) közmű szolgáltatásoknál pedig a kétéves szabály él, hivatkoztak arra, ahogyan a Pénzcentrumot az Elmű tájékoztatta.
