Néhány magyar cég már most is fizeti a kijevi konfliktus árát. Az OTP részvényeinek árfolyama zuhan ukrán leányvállalata miatt, s a Richter is aggódva figyelheti az eseményeket, mert Ukrajna az egyik leggyorsabban növekvő piaca volt. Ám ez mind semmi ahhoz képest, ha megnézzük, milyen gazdasági károkat okozott és fog okozni az ukrán helyzet – számunkra is.
Mert az egész konfliktus oka a gazdaság és ott érezteti majd hatását is, Magyarországon is.
Padlóra küldték
Ukrajna azon kevés kelet-európai országok egyike, amely talán még Magyarországnál is rosszabbul viselte a 2008-as világgazdasági válságot, s azóta sem tudott feltápászkodni. Jelen pillanatban – az S&P hitelminősítő összegzése szerint – az idénre várt bevételeinek és mozgosítható forrásaink a 156 százalékát kellene tudnia az országnak összeszedni valahonnan ahhoz, hogy fizetőképes maradjon. Egészen konkrétan csődveszélyben van, ami már nem is újdonság.
Az újjáépülő orosz unió
Az ország fizetőképességének megőrzéséhez kölcsön kell, méghozzá azonnal. Pénzt nagyjából három forrásból tud szerezni: az oroszoktól (mint mi, Paksra), az Európai Uniótól vagy az olyan nemzetközi pénzintézetektől, mint a Világbank vagy a Nemzetközi Valutaalap. Ám e három forrásból az utóbbi kettő olyan reformintézkedéseket vár a pénzért cserébe, amely a jelenlegi kormány szerint „túl sokba kerül” Ukrajna számára. Ezzel szemben az oroszok „csak” befolyást kérnek. Ezért a kormány azt választotta, amit Orbán Viktor is: a politikai értelemben „ingyen” adott orosz pénzt. És ezért törtek ugye ki az európai megoldást követelő véres tüntetések, amelyek ügyében péntek reggel valamiféle megállapodás történt.
De itt nem fog megállni a válság hatása, mint abból is látni lehet, hogy ma, a megállapodás után, pattant ki egy ATM-pánik az országban.
Hogyan húz ki pénzt a zsebünkből?
1. Megdrágítja a magyar államadósságot
Az ukrajnai bizonytalanság rontja a térség kockázati megítélését, és ezáltal Magyarországét is. Sok pénzügyi befektető nem különíti el az országokat, hanem csak blokkokba fektet be: a felzárkozó országok közé pedig néhol Magyarországot is besorolják. Mindez azt jelenti, hogy amikor Magyarországnak kell devizahiteleket felvennie a még mindig brutálisan magas államadóssága finanszírozására, akkor többet kell fizetnie.
De ez közvetlenebb módon is történhetne. A magyar államadósság elég jelentős részét ugyanis a Templeton alap vásárolta fel, amely jelentős kitettséggel rendelkezik Ukrajnában. Ha az ukránok nem fizetnek, akkor a Templeton is bajba kerülhet, ami továbbgyűrűzhet a mi adósságunkra is. Sokkal magasabb hozamot kellene az államnak kínálnia egy devizakötvény-kibocsátáskor a vevőknek, ha közben a Templeton például elkezdené kétségbeesetten árulni a magyar papírjait.
2. Gyengítheti a forintot
Hasonló okokból gyengítheti a forintot, amit aztán a drágább importtermékek és az emelkedő devizahitel-törlesztők formájában fizetünk meg.
3. Állások tűnhetnek el
Munkahelyeket szüntethet meg az, hogy Ukrajnában nehezebb lesz eladni a most következő, egészen biztosan hónapokig vagy akár évekig tartó bizonytalan időszakban. A statisztikai adatok szerint jelenleg több mint ezer magyar érdekeltségű vegyesvállalat van regisztrálva Ukrajnában, zömmel olyan kis- és közepes vállalkozások, amelyek Európa felé nem találtak mozgásteret, így igyekeznek Ukrajna, illetve a keleti régió felé orientálódni. De a Richter, a gyógyszeripari termékeket forgalmazó Medimpex és a KÉSZ építőipari cég forgalmát is lehúzhatja az idén.
4. Továbbterjedhet a válság
Az arab tavasz idején is látni lehetett, hogy egyik országról a másikra ugrik tovább a forradalmi láng. Az ilyen jelenségek a világtörténelmi tapasztalatok szerint meglehetősen kiszámíthatatlanok. Nem tűnik valószínűnek, hogy Magyarországon is ilyen válság robbanjon ki, de ezt nem is lehet kizárni.
5. Veszélyezteti a fűtésünket és az áramunkat
Ukrajnán keresztül érkezik az orosz gáz egyebek között Magyarországra is. A rendszerváltás óta többször volt rá példa, hogy az oroszok és az ukránok közötti politikai villongásokban az ukránok egyszer csak elzárták a csapot – egyebek között ezért épített Magyarország is több napra elegendő gázt tartalmazó gáztározókat. De ezek csak több napra elegendők, nem örökre…
