Pénzügy
persely (kalapács, persely, )

Erre spórol nagyon a magyar

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2014. 01. 17. 18:00

Legtöbben gyerekük jövőjére, váratlan fizetnivalókra és egészséggel kapcsolatos kiadásokra gyűjtenek pénzt.

Korábban a témában:

A takarékoskodó magyarok többsége (55 százaléka) bízik abban, hogy eléri pénzügyi céljait. Legtöbben gyerekeik jövője végett (19 százalék), váratlan fizetnivalókra, továbbá egészséggel kapcsolatos költségekre (14-14 százalék) tesznek félre vagy fektetnek be bizonyos összeget. Többek között ezt tárta fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat nemzetközi felmérése.

Erre gyűjtünk még

A pénzügyi célok további sorrendje az aktívan takarékoskodó vagy befektető magyarok aránya szerint a következő: munkahely elvesztése vagy jövedelem kiesésének esete, illetve nyugdíjalapba fizet (13-13 százalék), első saját lakás vásárlása (12), gyermek születése (8), luxus, mint például autó, nyaralás, drága óra, stb. beszerzése; utódoknak, hogy örököljenek; magasabb képzettség megszerzése; házasodás (7-7), saját vállalkozás indítása (6), jobb lakás vásárlása (5), második lakás vagy nyaraló vásárlása (2).

A gyerek jövője az első

Például gyermekeik jövőjét tartja szem előtt pénzügyi céljainál a magyar válaszadók 19 százaléka úgy, hogy aktívan takarékoskodik vagy befektet. A megkérdezettek további 41 százaléka tervezi, hogy pénzügyi céljai közé fogja sorolni gyermekei jövőjét. Ezzel kapcsolatban semmit sem szándékozik tenni 40 százalék.

Azok közül, akik gyermekeik jövőjével kapcsolatban már aktívan spórolnak vagy befektettek, 41 százalék kötött gyermeke számára egész életre szóló életbiztosítást. Forintot tesz félre 37 százalék. Képzési alapba vagy képzéssel kapcsolatos biztosításba 28 százalék fizet. Államkötvénnyel, esetleg más kötvénnyel, illetve meghatározott idejű életbiztosítással 26-26 százalék rendelkezik. Befektetéssel kombinált életbiztosítást kötött 25, ingatlanba fektetett vagy külföldi pénzegységben spórol 23-23 százalék.

A kormányokban nem bízunk

Amikor az emberek jövőbeli pénzügyeiket tervezik, túllépnek saját személyes szükségleteiken – mondja Oliver Rust, a Nielsen globális pénzügyi szolgáltatásainak elnökhelyettese. Különösen a gazdaságilag fejlett országokban növekszik a bizalmatlanság a kormányok nyugdíjjal, egészséggel, képzéssel kapcsolatos kiadásaival szemben, ahogyan a lakosság egyre nagyobb része éri el a nyugdíjas kort. Ha ismerjük a megtakarítási stratégiákat, láthatjuk, hogy a fogyasztók milyen módon igyekeznek pénzügyi biztonságot teremteni a maguk számára.

Ennyit tartalékolunk

Az aktívan takarékoskodó vagy befektető magyarok egyharmada havi jövedelmének 5-10 százalékát szokta tartalékolni. További 30 százaléka 5 százaléknál kisebb részét, míg egyötöde 11-20 százalék közti arányt. A többiek 20 százaléknál nagyobb részt.

Ha a magyarok pénzügyi céljait összehasonlítjuk harmincegy európai ország átlagával, azt látjuk, hogy nálunk a válaszadók kisebb aránya takarékoskodik vagy fektet be aktívan. Ez érvényes a kutatásban felmért tizennégy jövőbeli cél mindegyikével kapcsolatban. Például a gyerekek jövője érdekében hazánkban a megkérdezettek 19 százaléka aktív; Európában átlag 25 százaléka. Váratlan kiadásra nálunk 14 százalék tartalékol, földrészünkön átlagosan 32 százalék.

Jobb saját lakást a magyarok közül 5, a többi ország átlagában viszont 13 százalék céloz meg. Egészséggel kapcsolatos kiadásokra nálunk a válaszadók 14, Európában átlag 24 százaléka készül fel.

Ennyire (nem) bízunk abban, hogy sikerül

Ami a céltudatosságot illeti, a magyar válaszadók 30 százaléka biztos benne, hogy pénzügyi elképzeléseit meg tudja valósítani. Szintén bízik céljai elérésében további 25 százalék, de úgy, hogy közben figyeli a pénzpiacot, és időnként változtat befektetésein vagy banki ügyletein.

Ezzel ellentétben a hazai megkérdezettek 23 százaléka nem biztos abban, hogy eléri pénzügyi céljait, de kitart befektetése vagy megtakarításának módja mellett. A magyar válaszadók további 22 százaléka ugyan szintén nem bízik benne, hogy célhoz ér, de figyelemmel kíséri pénze sorsát, és ha érdemesnek tartja, akkor változtat, hogy azáltal mégis megvalósítsa, amit eltervezett.

Ettől eltér az európai összkép. Ugyanis harmincegy európai ország átlagában a válaszadók 21 százaléka biztos pénzügyi céljai elérésében. További 33 százalék szintén bízik a sikerben, de figyeli a pénzpiacot, és ha érdemesnek tartja, akkor változtat. „Nem vagyok biztos benne, hogy elérem pénzügyi céljaimat, de kitartok terveim mellett”, mondja 32 százalék. Azok aránya, akik nem bíznak, de figyelik a megtakarítási és befektetési lehetőségeket, hogy esetleg változtassanak, átlag 14 százalék, a vizsgált harmincegy európai országban.

Majd holnaptól takarékoskodunk

A felmérés egyik fontos eredménye, hogy világszerte is, hazánkban is jóval többen terveznek takarékoskodni vagy befektetni bizonyos célokra, mint ahányan jelenleg teszik. Magyarországon ez mind a tizennégy vizsgált célra érvényes. Globálisan egyetlen kivétel, hogy az egészséggel kapcsolatos kiadásokra a megkérdezés időpontjában a válaszadók 42 százaléka gyűjtött, amit a jövőben 41 százalék tervezett.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.