A kormány csak az infláció mértékének megfelelően emeli jövőre a közmunkások bérét, miközben egyre több ember dolgozik valamilyen közfoglalkoztatási programban.
A Policy Agenda megvizsgálta, hogy mennyit keresnek a statisztikák szerint a közmunkások. Az egymásnak ellentmondó adatok alapján nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert szerintük még a KSH adatai sem mutatják az igazi adatokat.
Mi mennyi?
2013-ban egy nyolcórás közfoglalkoztatott a munkájáért havonta bruttó 75.500 forintot kaphatott. Amennyiben az adott munkakör legalább középfokú végzettséget vagy szakképesítést igényel, akkor bruttó 96.800 forint lehetett a bére.
A KSH legfrissebb adatai szerint ez év szeptember végéig a nemzetgazdaságban, havi átlagban 2677 ezer fő dolgozott, és átlagos bruttó havi keresetük 227 507 forint volt. A közfoglalkoztatottak nélkül közölt adat szerint a teljes létszám 2562 ezer fő, miközben az átlagkeresetük bruttó 232 148 forint volt havonta.
A kereseti statisztika adatai alapján ki lehet azt számolni, hogy havi átlagban 114.900 közmunkás dolgozott a nemzetgazdaság egészében, és átlagkeresetük bruttó 85 ezer forint volt.
A költségvetésben már nem ennyi
A közfoglalkoztatás adatait megnézték a költségvetési szférában is. Szintén szeptember végi adatok alapján 769,1 ezer fő dolgozott ebben a szegmensben és a keresetük havi bruttó 205 435 forint volt. A KSH jelentés közli az adatokat közfoglalkoztatottak nélkül is, amely szerint 667,4 ezer fő volt alkalmazásban bruttó havi 222 964 forintért.
Ebből pedig az számolható ki, hogy 101 700 fő dolgozott a költségvetési intézmények körében közmunkásként, és ott az átlagkeresetük bruttó 90 402 forint volt.
A statisztikai adatok szerint a közfoglalkoztatottak közül havi átlagban kb. 14 ezer ember dolgozott vállalkozásoknál, vagy non-profit szervezeteknél, ebbe a körbe tartoznak az állami vállalatok is.
És a harmadik adat…
Az előbbi két adat önmagában még nem is lenne ellentmondásban egymással. Könnyen elképzelhető lenne, hogy például a MÁV-nál, vagy az erdészeteknél indított közmunkáknál inkább csak a törvényi minimumot fizetik ki, miközben az önkormányzatok saját forrásokat is hozzátéve emelt összegű közfoglalkoztatotti bért fizetnek.
Azonban KSH közöl egy harmadik adatot is. Eszerint 114 900 fő dolgozik közmunkában (ez megfelel a korábban már említett adatnak), és körükben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagbére bruttó 77 ezer forint volt az év első kilenc hónapjában.
Az adatok szerint viszont csak a 114 900 fő 84 százaléka dolgozott teljes munkaidőben. Azaz ők kapták meg ezt az összeget. A többi 18.600 fő részmunkaidős volt, akik vagy 4 vagy 6 órában végezhettek munkát.
A 2012-es adatok alapján a PA azt becsli, hogy körükben 6800 főt foglalkoztathattak 4 órában és 11.800 embert pedig 6 órában. Így számolva pedig a részmunkaidős közmunkások átlagbére bruttó 50 ezer forint volt havonta.
Amennyiben arányosítjuk a KSH által közölt teljes munkaidős közmunkások 77 ezer forintos bérét a részmunkaidősökével, akkor 73 ezer forintos bruttó bért kapunk. Ez nagyjából 15 ezer forinttal alacsonyabb, mint amit a nemzetgazdaság egészében kimutattunk a KSH adatai alapján. Az eltérés tehát jelentős, amely azt mutatja, hogy a kormánynak valóban szüksége lehet egy új közmunka-foglalkoztatási statisztikára, ha meg akarja tudni, hogy mennyit is keres egy közmunkás – írja a PA.
Nettó 47 – még mindig itt tartunk
Emlékszünk még, hogy Matolcsy György azt mondta tavaly januárban: 47 ezer forintból is meg lehet élni? Úgy látszik, ez a kijelentés tovább kísért.
Mert a bruttó átlag 73 ezer forint nettóban 47 815 forintot jelenthetett azoknak a közfoglalkoztatottaknak, akik nem érvényesíthettek családi adókedvezményt. Egy figyelembe vehető gyermek mellett az összeg 10 ezer forinttal nőhetett, 48 815-re, s kettő vagy több gyermeknél pedig 59 495 lehetett az átlag nettóban.
Rossz, pontatlan adatok, drága rendszer
Sajnos nem csak az adatok átláthatatlansága problémás a kormány egyetlen látványos munkaerőpiaci programjának, a közfoglalkoztatásnak – állapítja az elemzőcég.
A Policy Agenda korábban többször felhívta a figyelmet arra, hogy a közfoglalkoztatotti rendszer pazarló. Amennyiben a bruttó 73 ezer forintos átlagbérrel számolunk, akkor adókkal, járulékokkal együtt kb. 115-120 milliárd forintot költene el az állam. Ebből 47-50 milliárd forint adók és járulékok formájában azonnal visszakerül a költségvetésbe. Ugyanakkor 153 milliárdot fog elkölteni év végéig a kormány közfoglalkoztatásra, ami azt jelenti, hogy 33-37 milliárd forint a rendszer működtetéséhez szükséges. Ez a hatalmas ballaszt megkérdőjelezi az egész mechanizmus hasznosságát.
