Ha hiszik, ha nem, Jóskát azért rúgták ki a cégétől, mert a céges autóval nem egészen merőlegesen parkolt le a kerítés mellett kijelölt helyen, meg mert közben felbőgette a motort is. Jenőt pedig azért, mert két hibát vétett a gépelésben, és nem rakott pár centivel feljebb pár képet.
Bocsánat…!
Jóska hiába mondta, hogy a többiek is ugyanúgy ferdén parkolnak, mint ő, ez nem hatotta meg a főnökét. Hiába magyarázta, hogy az autó hosszához képest rövid a parkolásra kijelölt hely, és centizgetni kell, erre már nem mondtak neki semmit.
Próbaidős volt, így másnap már nem kellett mennie. Úgy gondolja, más lehetett az igazi ok, de azt nem közölték vele. Mindenesetre gyanúsnak tartotta, hogy egyik kollégája bocsánatot kért tőle a búcsúzáskor… Hogy miért, az szintén nem derült ki.
Megromlott a kapcsolat
Jenő már nem próbaidős volt, amikor kirúgták, hét éve dolgozott a cégnél. Állítása szerint ő is tisztában volt azzal, hogy nem a gépelési hiba és a képek kirakása volt az igazi ok. Hanem az, hogy megromlott a munkáltatójával a kapcsolata.
Túlságosan sokat, a munkaidején túl is dolgozott, s úgy érezte, egyáltalán nem értékelték erőfeszítéseit. Sőt, minden apró hibáért levontak a béréből, amitől demotivált lett. Ezek az előjelek pedig világosan elárulták, hogy a munkáltatója nem ragaszkodik már hozzá. De végül mégis a két apró gépelési hiba lett a kirúgás fő oka.
Mi lehet felmondási indok?
A Munka Törvénykönyve szerint alapvetően három indokkal mondhat fel a foglalkoztató. Az ok lehet a munkáltató működésével összefüggő dolog (például átszervezés, létszámcsökkentés). Aztán a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása (például verekszik a munkahelyén, vagy csúnyán beszél). S végül jogos lehet a felmondás akkor is, ha a dolgozó teljesítménye nem megfelelő (például gyengébbek az eredménymutatói, mint a többi dolgozóé).
Nem lehet például jogos felmondási ok, ha valaki egyszer késik, 5 percet. De a rendszeres késés már igen – magyarázta megkeresésünkre Fodor T. Gábor munkajogász.
Próbaidő alatt egy ferde parkolás miatt is kirúghatnak
A felmondást írásban kell indokolni, kivéve, ha próbaidő alatt van a dolgozó, mert akkor egyáltalán nem szükséges az indoklás. Azonban diszkriminatív ok (pl. terhesség) ekkor sem lehet a kirúgás mögött. El lehet például küldeni az állapotost a próbaidő alatt, de az anyasága miatt semmiképpen nem, csak azzal az okkal, hogy nem felelt meg a munkája – mondott konkrét szituációt.
A ferde parkolásos esetről pedig az a véleménye, hogy nem jogellenes, mert nem diszkriminatív. Vagyis akár ilyen indoka is lehet a próbaidős felmondásnak. De ettől még a munkajogász sem gondolja, hogy ez lehetett a valódi ok.
Két apró gépelési hiba is lehet jogos indok
A két apró gépelési hibával kapcsolatban pedig azt mondja, jó lenne tudni, a másik fél mit mond. Lehet, hogy ez volt az x-edik gépelési hiba. Ha viszont nem erről van szó, akkor jogellenes a felmondás.
De ha például a két apró hiba a forintösszegben kettő darab nulla volt, s egy ajánlatban vagy szerződésben szerepelt, az elég ok lehet. S ha már a gépelési bakiknál tartottunk, találkozott már olyan esettel is, amikor elgépelte a dolgozó egy nagyon fontos üzleti partner nevét. Aminek nagy sértődés lett a vége. S a dolgozó jogos elbocsátása.
Tehát sok múlik a körülményeken is – összegzett. Ha csak jelentéktelen, egyszeri hibáról van szó, az nem lehet önmagában felmondási ok. Kellő súlya kell hogy legyen – összegzett.
Leépítés és átszervezés – ha nem valós, nem jogos
Fodor T. Gábor egyébként nemigen találkozott extrém felmondási indokkal, hiszen mint mondja, a munkáltatók pontosan tudják, hogy amit leírnak az indoklásban, azt bizonyítani is kellhet.
Olyanról viszont tud, hogy átszervezéssel vagy létszámleépítéssel indokolta a munkáltató a felmondást, miközben az adott munkakört nem is érintették az intézkedések. Ezzel pedig támadhatóvá vált a felmondás.
A facebookozás miatt is kirúghatnak?
Mivel több facebookozással kapcsolatos kirúgási sztori is kering, erre is külön rákérdeztünk. Fodor T. Gábor azt mondja, van olyan munkajogász kolléga, aki szerint a facebookos megnyilvánulások nem megfelelő felmondási indokok. Mert személyiségi jogot sértenek. De ő nem feltétlenül osztja ezt a véleményt.
Vegyünk néhány példát. Tegyük fel, hogy a dolgozó lájkolja a konkurencia oldalát. Fodor T. szerint elgondolkodtató a szituáció. Alapvetően nem mondaná, hogy elbocsátási indok lehet. De ha két nagyon ismert, erős versenytársról van szó, s a konkurenciát sztárolja a dolgozó, az már sértheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit.
Hasonlóan a körülményektől függ, milyen elbírálás alá eshet egy hiányos öltözetű fotó feltöltése. Ha a cég reklámarcáról vagy szóvivőjéről van szó, akkor teljesen jogszerű lehet, ha emiatt mond fel a munkáltató. De ha csak egy egyszerű dolgozóról van szó, akkor nem tartja reálisnak az okot.
S mi a helyzet, ha valaki a cégét kritizálja a közösségi oldalon? Attól függ, valós-e a kritika, és milyen a hangneme – mondja a munkajogász. Nem feltétlenül lehet felmondási indok. Ha nem igaz, vagy durva a hangneme, az sértheti a munkáltató gazdasági érdekeit. De még ha igaz is, és nem ártó szándékú, még akkor sem biztos, a gazdasági érdek sérelme nem áll meg – tette hozzá.
