Pénzügy

Feleannyit keresnek a szakmunkások, mint a diplomások

munkás (munkás, kkv, vállalkozás, forgácsoló, tűzifa, )
munkás (munkás, kkv, vállalkozás, forgácsoló, tűzifa, )

Egy friss felmérés szerint a szakközépiskolai végzettséggel rendelkező pályakezdők átlagosan havi bruttó 118 ezer forintot keresnek. Feleannyit, mint a diplomások.

A szakközépiskolát végzett pályakezdők átlagosan 118 ezer forintot keresnek, ami messze elmarad az országos 221 ezer forintos átlagfizetéstől, valamint 50 százalékkal alacsonyabb a diplomás pályakezdők fizetésénél – derül ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu legfrissebb adataiból.

A Workania azt vizsgálta meg, hogy azoknak a fiataloknak, akik a diploma helyett valamilyen szakközépiskolai végzettséget szereztek, milyen fizetési elvárásai lehetnek jelenleg a munkaerőpiacon.

A legmagasabb fizetésre a gyártás-termelés területén számíthatnak a 17-24 év közötti szakmunkás pályakezdők: egy elektrotechnikus átlagfizetése bruttó 148 900, egy hegesztőé 147 200 forint, míg egy esztergályos 145 900, egy CNC gépbeállító pedig bruttó 143 600 forintot kereshet.


Fotó: Kummer János

A következő jól fizető terület az építőipar, ahol havi 130-140 ezer forint között kereshetnek a fiatal dolgozók: az ácsok, a szobafestők, az asztalosok, a villanyszerelők, a gáz- és vízvezeték-szerelők mind ide tartoznak, de a fodrászok és pékek fizetése is ebben a sávban mozog.

Rosszabb a helyzet a vendéglátóipar, valamint az autóipar területén: az autószerelők havi bruttó átlagbére pályakezdőként 107 ezer forint, míg például a szakácsok is átlag 116 ezer forintot, a pincérek pedig 130 ezer forintot keresnek.
A legalacsonyabb fizetésre a varrónők, a bádogosok, a lakatosok, valamint a kárpitosok számíthatnak – írja a Workania.

Egy korábbi OECD-felmérés Magyarországon a nőknél 187, a férfiaknál 244 százalékos eltérést mutatott ki a közép- és felsőfokú végzettségűek keresete között, utóbbiak javára. Ez az adat az OECD-átlagnál is jóval magasabb volt. A kutatás azt is megállapította, hogy a felsőfokú végzettségűek arányának növekedése pozitívan hat a GDP-re is.

A magyar kormánynak viszont, mint tudjuk, meggyőződése, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra van szüksége a munkaerőpiacnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik