A növekedés a befektetési alapoknál tavaly október óta tart és januárban lódult meg. A BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Országos Szövetsége) áprilisban közzétett adatai szerint a vagyonnövekedés márciusban 189,7 milliárd forint volt, amiből 16,4 milliárd származott a hozamokból, 173,3 milliárd viszont friss tőkéből.
A legtöbb pénzt, 60,7 milliárd forintot a kötvényalapok szívták fel; ennek oroszlánrésze (50 milliárd) a rövid kötvényalapokba áramlott. Ezek hozama mind az elmúlt egy évben, mint 3, 5 és 10 évre visszatekintve jó, átlagosan évi 7-8 százalék. A második legnépszerűbbek, 40 milliárd forint friss tőkével a pénzpiaci alapok voltak, ezek átlaghozama visszatekintve öt-tízéves időtávra szintén az átlagos infláció felett van. Vegyes alapokban több mint 32 milliárd forintot helyeztek el a befektetők – ebből 28-at a kiegyensúlyozott vegyes alapokban -, ezek hozama átlagosan öt évre visszatekintve szintén kedvezők.
Ha csak az elmúlt évet nézzük, ez alatt az idő alatt valamennyi hosszú kötvényalap 12 százalék feletti hozamot könyvelhetett el, de van köztük olyan, amelynek a hozama meghaladta a 23 százalékot is. A részvényalapoknál pedig egyesek több, mint negyven százalék hozamot produkáltak egy év alatt, bár, mint kockázatosabbb befektetési forma, olyan is akadt, amely veszített vagyonából.
Hosszútáv-futók
Igaz, a magas hozamok nem jelentenek garanciát arra, hogy az eredmények a jövőben is megismétlődnek, ugyanakkor vannak befektetési alapok, amelyek az elmúlt 10, sőt 15 évben egyenletesen jól teljesítettek.
Az utóbbiakból, tehát azokból, amelyek több, mint 15 éve működnek, kevesebb, mint 30 van (összesen 537 alapot tart nyilván jelenleg a BAMOSZ), közülük az indulás óta a legmagasabb hozamot, éves átlagban 12 százalékot a Concorde 2000 Alap érte el. Mit jelent ez forintban kifejezve?
Aki induláskor egymillió forintot fektetett be és végig megtartotta a befektetési jegyeket, annak 15 évvel később 5 millió 500 ezer forintra nőtt a befektetése. Ha leszámítjuk az inflációt, a nyereség 2,8 millió.
“Ez alatt a 15 év alatt éves átlagban a magyar állampapírokkal 10 százalékot lehetett keresni. Bár az állampapírokhoz képest mindössze 2 százalékpont az éves átlagos hozamelőny, ez 15 év alatt nagyon sokat jelent. Egymilliós kezdeti befektetéssel számolva a befektetők most 1,3 millió forinttal gazdagabbak, mint ha állampapírokba fektettek volna” – foglalták össze a Concorde Alapkezelőnél.
Alapfogalmak
De mi is az a befektetési alap, és hogy lehet hozzájutni az általa kibocsátott befektetési jegyekhez?
Az alap egyszerűsítve egy olyan vagyontömeg, amelyhez a pénzt egy előre meghirdetett célra – például részvény, kötvény, vagy állampapír vásárlására – gyűjtik össze a befektetőktől. A vagyont az előre meghatározott elvek szerint befektetik. A befektetők pénzük ellenértékeként befektetési jegyeket kapnak.Ha az alapkezelők jól sáfárkodnak, a befektetés jó hozamot ér el, de előfordulhat az is, hogy veszít értékéből. Vannak rövid és hosszabb távra ajánlott alapok, vannak kockázatosabbak és kevésbé kockázatosak, vannak nyíltvégű és zártvégű alapok.
Előbbieknél a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók és visszaválthatók, míg a zártvégű alapoknál visszaváltásra csak a futamidő végén kerülhet sor. A befektetési alapokról részletesen is olvashat a PSZÁF vagy a BAMOSZ oldalain, illetve valamennyi alapkezelő honlapján is. A BAMOSZ honlapján az aktuális és a visszatekintő hozamokat is nyomon követheti, illetve mivel össze tudja hasonlítani a szereplőket, könnyebben kiválaszthatja a vagyonkezelőt és a konkrét alapot is.
Nem lehet ugyanis bármelyik alapkezelőnél bármelyik befektetési jegyet megvásárolni. Az alapkezelők között vannak bankok és biztosítók tulajdonában állók, illetve függetlenek is. A legnagyobb vagyont az OTP Alapkezelő kezeli (193,9 összes vagyon 1176 milliárd, befektetési alapok 771 milliárd), és az első tízben egyetlen független alapkezelő van, a Concorde.
Valamennyi alapkezelő elsősorban a saját alapjait forgalmazza, de vannak olyanok is, amelyeknél mások kezelésében évő alapok befektetési jegyeit is meg lehet vásárolni.
Az alapkezelő, illetve az alap kiválasztása után értékpapírszámlát kell nyitni, de ha hosszabb távra gondolkodunk, akkor érdemes Tartós Befektetési Szerződést kötni, mivel ezen a módon megspórolhatjuk a kamatadót.
