2013-tól a szakképzettséggel nem rendelkező munkakörökben dolgozók után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó helyett a minimálbér összegéig csak 18 százalékot kell fizetni – nyilatkozta az Adó Szaklapnak Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára. A Jobbik emiatt egy közleményben tiltakozott: attól tartanak, hogy a „képzettség nélküli, betanított munkások országa” leszünk, és a magyar kis- és közepes vállalkozások nem tudják majd érvényesíteni az adókedvezményt.
A Magyar Közlönyben már novemberben megjelent törvény értelmében a szakképzetlen embereket alkalmazó vállalkozások az adókedvezményt 2013. január elsejétől igényelhetik. A cégek nem „minősíthetik át” a dolgozóikat szakképzetlenné, ugyanis a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) felsorolja a munkaköröket. Például egy takarító, szemétgyűjtő, lovas kocsival vagy triciklivel dolgozó „szállító”, árufeltöltő, portás, mérőóra-leolvasó, gyorséttermi eladó, valamint az egyszerű ipari vagy mezőgazdasági munkás számít szakképzetlennek.
Na de ki a szakképzett?
A legtöbb vállalkozó csak sejti, milyen szabályok vonatkozik rá, de egyértelműen nincs meggyőződve arról, hogy a gyakorlatuk megállná-e a helyét egy esetleges éles munkaügyi ellenőrzéskor – vélekedik Erzse Tibor munkaügyi szakértő, tanácsadó.
Nem teljesen világos, ki számít szakképzettnek, és ki nem – mondta Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke az FN24-nek. A szakképesítést igénylő munkaköröket egy kormányrendeletben szabályozták 2010-ben. A kereskedelmi munkák közül kimaradt például a pénztáros, így az ebbe a munkakörbe felvehetnek a munkaadók olyan embereket, akik nem rendelkeznek szakképzettséggel. (Nem is jár nekik a garantált bérminimum.)
Bérminimum és minimálbér
Sok cég teszi fel Erzse Tibornak a kérdést: mikor kell a minimálbért, és mikor a magasabb összegű garantált bérminimumot fizetni a dolgozónak. A szakértő szerint kizárólag a munkavállaló munkaköre határozza meg, mennyi fizetést kell adni neki. Egy példával illusztrálta: egy pultos alkalmazásakor alapvetően elvárás, hogy szakképzett legyen. A munkaadó alkalmazhat ugyan olyan személyt, akinek nincsen szakács vagy vendéglátó-eladó végzettsége, de garantált bérminimumot akkor is ki kell fizetni neki alapbérként (ha teljes munkaidőben dolgozik).
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) tavaly országos ellenőrzést tartott, azt vizsgálták, hogy a vállalkozások megadják-e a dolgozóiknak a minimálbért és a garantált bérminimumot. A 796 ellenőrzött munkáltató több mint kétharmadánál találtak a valamilyen munkaügyi szabálytalanságot. A felügyelők a munkaadók 40 százalékánál találtak munkabérrel kapcsolatos visszaélést, ezen belül kiemelendő volt a minimálbér kifizetésének elmulasztása. A garantált bérminimumot a munkáltatók több mint negyede nem fizette ki, ezzel a dolgozók ötödét rövidítették meg. A szabályszegések kimagaslóak voltak a kereskedelmi vállalkozásoknál: annak ellenére, hogy az ellenőrzések negyede esett erre az ágazatra, a munkabérrel kapcsolatos jogsértést elkövető munkáltatók 40 százaléka ebben az ágazatban működik. Az építőipar és a vendéglátás 20-20 százalékkal áll a dobogó második fokán.
A legutóbbi munkaügyi ellenőrzéskor a gyorséttermeket vette górcső alá a felügyelet: sok szabálytalanságot találtak, ám bírságot csupán elvétve szabtak ki, tekintettel arra, hogy az ellenőrzött étkezőhelyek legnagyobb részét kis- és középvállalkozások működtetik.A leggyakoribb jogsértések között szerepelt a minimálbér és a garantált bér csökkentése vagy késedelmes folyósítása, illetve a túlórák és a pótlék kifizetésének elmaradása.
A jogsértések oka többnyire figyelmetlenség és a jogszabályok ismeretének a hiánya volt – vélekedett az OMMF. A munkáltatók egy része például nem tudta, hogy mi az a garantált bérminimum.
