A European Foundation egyik tanulmánya szerint az lenne a jó, ha a minimálbér mindenhol az átlagbérnek legalább a 60 százaléka lenne. Tavaly Magyarországon a bruttó átlagkereset 213 100 forint volt, ennek alapján a legkisebb munkabérnek minimum 127 860 forintnak kellene lenni. Most majdnem 36 ezerrel kevesebb.
A legkevesebbet és a legtöbbet kereső rétegek között egyre csak nyílik a bérolló – állapította meg Daniel Vaughan-Whitehead, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation – ILO) speciális bérpolitikai tanácsadója. Mint arról a Hír24 már beszámolt: a szervezet szerint javítani kell a legalacsonyabb keresetűek bérszínvonalát, és emelni kellene a minimálbért. Az ILO tanulmányából kiderült: a délkelet-európai EU-tagállamokban és a Balkán országaiban a bérek növekedési üteme a felére csökkent 2008 óta: Magyarországon például a 13. havi fizetés eltörlése csapolta meg a munkavállalók forrásait, Spanyolországban és Görögországban pedig a béren kívüli juttatások megkurtítása.
A magasabb minimálbérek hatására nőne a fogyasztás, az adóbevételek csökkentenék az államháztartási hiányt, és munkahelyek is születnének – tette hozzá Vaughan-Whitehead.
A válság egyik oka
Közgazdászok egybehangzó véleménye szerint a munkahelyi egyenlőtlenségek nagy mértékben vezettek a válság kialakulásához – állítja az ILO bérpolitikai tanácsadója. A bérek reálértékének csökkenése miatt ugyanis az emberek – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban – egyre gyakrabban folyamodtak hitelekhez, ezzel gerjesztették a „hitelbuborék” kialakulását, amely végül kipukkadt.
A válság miatt dolgozók közül azok jártak a legrosszabbul, akik atipikus formában (például határozott idejű szerződéssel) dolgoztak: Spanyolországban például a válság miatt munkanélkülivé vált emberek csaknem 90 százalékának volt ilyen munkája, és a balti államokban is igen sokan áldozatul estek a leépítéseknek. (Az Eurostat adatai szerint Spanyolországban a legmagasabb az Európai Unióban a munkanélküliség: 23 százalékos.)
Más országokban más választ adtak a válságra: Ausztriában és Németországban jóval kevesebb munkavállaló került az utcára, ugyanis ezekben az országokban a cégek nyitottak voltak olyan megoldások alkalmazására, amelyek lehetővé teszik például a munkakör-megosztást vagy a munkaidő-csökkentést. A vállalkozások – főként a nagy gyártó cégek – éltek is ezzel, így sok munkahelyet meg tudtak menteni. A francia autógyárak például másként reagáltak a megrendelések csökkenésére, ezért nehezebben tudtak talpra állni – mondta Vaughan-Whitehead.
A fiatal munkanélküliek száma megduplázódott
Magyarországon eleinte nem is az elbocsátások miatt emelkedett a munkanélküliség, hanem azért, mert a cégek befagyasztották a létszámot, leállították a toborzást – mondta Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója, az ILO-kötetben a hazánkról szóló tanulmányok szerzője. A fiatalok elhelyezkedésének az egyik gátja ez volt – hiszen akik elvégezték az iskolát, hiába próbáltak munkát keresni, szinte sehol nem volt felvétel.
Európa-szerte megduplázódott a fiatal (25 évesnél fiatalabb) munkanélküliek száma a válság alatt. Magyarországon 2008 szeptembere előtt a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 19,8 százalék volt. Idén januárra ez 27 százalékra emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. 2012 januárjában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában 93 792 álláskereső volt 25 évesnél fiatalabb, négy évvel korábban, a válság „kitörése” előtt 72 ezren voltak. (Ez persze nem azt jelenti, hogy a korosztályból ennyi embernek nem volt munkája, csak ennyi fiatal lett regisztrált álláskereső. Az inaktívak száma ennél magasabb, ám ők nem jelentkeztek be a munkaügyi központokba vagy pedig már kikerültek a nyilvántartásból.)
A pályakezdők aránya is elég magas, az összes álláskereső csaknem tizedének (59 ezer embernek) nem volt még állása korábban, és a számuk hónapról hónapra emelkedik – derül ki az NFSZ adataiból. A pályakezdők több mint egyharmada legfeljebb a 8 általánost végezte el, ötödük szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, és majdnem ugyanennyien a szakközépiskolát. 14,6 százalékuk gimnáziumi érettségit szerzett. A technikumot végzettek aránya csak néhány százaléknyi. A diplomás pályakezdők aránya is egyszámjegyű, 6 és 7 százalék közötti. Magyarországon a regisztrált munkanélküliek több mint fele szakképzetlen, 330 ezer ember.
A kormányok a munkaadókat munkahelymegtartó támogatásokkal ösztönözték a leépítések elhalasztására, később azonban sok helyen megszorításokat vezettek be. Ettől leginkább az alacsony bérű, képzetlen munkavállalók helyzete romlott, hiszen leghamarabb tőlük váltak meg a munkaadók.
