Fotó: Kummer János
Az atipikus foglalkoztatás elterjedésének a hatása különösen a feldolgozóiparban volt megfigyelhető, ahol a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya a részmunkaidősök javára csökkent az elmúlt hónapokban. A szolgáltató szektorban dolgozók számának emelkedése a munkaerő-kölcsönzés előtérbe kerülésének volt köszönhető – olvashatjuk a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentésében.
A munkaerő-kölcsönzés különösen kedvelt a kékgalléros munkakörökben, betanított és szakmunkák területén, arányuk az összes kölcsönzött dolgozók csoportjában majdnem 70 százalék. A többiek szellemi munkakörökben dolgoznak, legnagyobb létszámban a szolgáltatások területén és call centereknél foglalkoztatnak kölcsön-munkavállalókat – közölte Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ). Mellettük felsőfokú végzettségű és magasan kvalifikált állásokban is alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát – különösen a gyártás, kereskedelem és logisztika területén, ám sok cég kiszervezi a bérszámfejtést vagy a HR-tevékenységet is.
2011 végére be kellett vezetni Magyarországon is azt az európai uniós irányelvet, amely megszabja: a kölcsönzött munkásoknak (ha egy cégnél fél éven keresztül folyamatosan dolgozik) ugyanannyi bér jár, mint a saját állományú embereknek. Ennek ellenére a munkások „bérlése” mégis előnyös lehet a cégeknek: nem számítanak bele a saját állomány létszámába, nem a kölcsönbe vevőre hárul az adminisztráció, a munkaruha beszerzése, munkabaleset esetén a kölcsönzőt „számoltatja el” a hatóság, illetve nem fizet végkielégítést a kölcsönbe vevő a kölcsönzötteknek, ha lejár a megbízás. Egy felmérésből az is kiderült: a hazai cégek közül elég sokan készülnek arra, hogy munkavállalókat kölcsönözzenek. A Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató kutatása szerint a munkáltatók – főként a gyártás és termelés területén működő vállalkozások – 40 százaléka jelezte: több kölcsönzött munkásra lesz szükségük 2012-ben.
A minimálbér-emelés feketemunkát is szülhet
Durva beavatkozásnak tartják stratégiai döntéseikbe és a költségeikbe a kötelezővé tett béremelést a kölcsönzött munkásokkal dolgozó cégek. Akkor sem támogatják ezt, ha az állam a bérek egy részét vagy teljes egészét kompenzálja – áll az MMOSZ tavaly év végén készített felmérésében. A cégeknek csak a 2,7 százaléka ért egyet a kötelező emeléssel, a válaszadók több mint fele jelezte, hogy a minimálbér és garantált bérminimum megemelését egyáltalán nem tudja kigazdálkodni.
A munkaadók a bizonytalan gazdasági helyzetre adott válaszként leépítéseket, létszámstopot rendelhetnek el. A kutatásból az derült ki: a vállalkozások fele először a kölcsönzött dolgozót küldi el, 30 százalékuk pedig vegyesen, a saját és a bérelt dolgozóját egyaránt elbocsátja, ha rákényszerül. Ha a kölcsönzött dolgozóknak „mondanak fel” tömegesen, nem kell bejelenteni a munkaügyi központnál a csoportos létszámleépítést. Ha pedig érkezik egy nagyobb megrendelés, nem kell a saját állomány létszámát növelni, újra „bérelhetnek” embereket az adott projektre. A feladatok kiszervezésével így megtakarítást érhet el a vállalat.
A túlórák, a részmunkaidősök és a kölcsönzött munkaerő létszámának alakulása a feldolgozóiparban (forrás: MNB)
Az MNB jelentése kitér arra is: a minimálbéremelést kigazdálkodni nem tudó/akaró munkaadók végső esetben akár ahhoz a praktikához is folyamodhatnak, hogy átjelentik részmunkaidőre a dolgozóikat. A legális bér így arányosan csökken, ha pedig a maradékot „zsebbe fizetik”, a szürke- és feketefoglalkoztatás reneszánsza jöhet – figyelmeztet a jegybank.
