Az Eurostat adatain alapuló elõrejelzés szerint 2050-re jelentõsen megváltozik a lakosság korösszetétele: a 40-44 évesek aránya például 7,6 százalékról alig 6 százalékra csökken majd, miközben a 80 év felettiek aránya 4,4 százalékról 11 százalékra emelkedik. „Ez nem csak a szociális ellátórendszert, hanem a gazdaságot is kihívások elé állítja, hiszen az aktív korúak számának csökkenése munkaerõhiányhoz vezet” – vázolta a Randstad szakmai rendezvényén Annemarie Muntz, a Randstad Holding Public Affairs igazgatója. Ezt a munkaerõ-piaci ûrt Európában 15, míg Magyarországon 16 százalékosra becsülik 2050-ben.
A rendezvényen dr. Jáczku Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkárságának fõosztályvezetõje a jelenlegi munkaerõ-piaci helyzetet vázolta fel, amely szintén azt mutatta, hogy változásra van szükség. A foglalkoztatottsági ráta az elmúlt években stabilan 55-57 százalékos volt, pedig az Eurostat adatai szerint vázolt munkaerõ-piaci ûr betöltéséhez legalább 67 százalékra kellene növelni. Különösen az alacsonyan képzettek között sok a munkanélküli: a csak alapfokú végzettséggel rendelkezõk között mindössze 23,8 százalékos a foglalkoztatottság. Emellett a kisgyermekes anyák és a megváltozott munkaképességûek találnak vissza nehezen a munkaerõpiacra.
Rugalmas és biztonságos munkaerõpiac kellene
A Randstad Holding szakértõje szerint a „flexicurity” elvet követve jelentõs munkaerõ-piaci potenciál lenne mozgósítható. Ez a fogalom azt jelenti, hogy rugalmasabb, de anyagi biztonságot garantáló munkaszerzõdésekre van szükség, valamint folyamatos képzésekre, melyek növelik a munkaerõ versenyképességét. Ezáltal mind az egyes munkavállalók, mind a gazdaság gyorsabban reagálhat a munkaerõ-piaci változásokra. Ilyen megoldás többek között a részmunkaidõs foglalkoztatás, a munkaerõ-kölcsönzés vagy a távmunka – mondta.
Annemarie Muntz a „flexicurity” elvének gyakorlati megvalósítására többek között Németország példáját idézte: a 2000 táján még jelentõs munkaerõ-piaci problémákkal küzdõ állam többek között a rugalmas foglalkoztatási formák révén kezdi visszanyerni a versenyképességét. A holland szakember olaszországi adatokra is felhívta a figyelmet, ahol a munkaerõ-kölcsönzés arányának növekedésével párhuzamosan csökkent a feketemunka aránya.
Itthon ritka a részmunkaidõ
Az elõadásokat követõ panelbeszélgetéseken elhangzott, hogy a magyar munkavállalók a gyakorlatban nem szívesen vállalnak olyan munkát, ahol csak pár hétig vagy hónapig dolgozhatnak, és nem igazán jellemzi a magyar munkavállalókat a mobilitás. Ez a mentalitás talán a vállalatok filozófiájával és gyakorlatával együtt változhatna meg – a résztvevõk szerint Magyarországon még ritka, hogy például egy vezetõ beosztású nõ részmunkaidõben dolgozik.
Dr. Jáczku Tamás – bár részleteket nem árulhatott el – jelezte, hogy a szabályozás oldaláról mindenképpen támogatni akarják a rugalmas foglalkoztatási formákat, a tervek szerint ez a törekvés az új munka törvénykönyvében is megjelenik majd.
