Az akcióegység a „demokráciáért, a szociális biztonságért, az emberi és a munkavállalói jogok megõrzéséért” küzd – közölte Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, aki emellett az Akcióegység Operatív Törzs egyik vezetõje is. Úgy vélekedett, a rendszerváltás óta nem volt példa ilyen akciósorozatra.
A szakszervezetek, civil- és társadalmi szervezetek követelései
1. Követeljük az igazságos és méltányos közteherviselést!
2. Követeljük, hogy szüntessék be a visszamenõleges hatályú törvénykezést!
3. Követeljük, hogy a munka világában állítsák helyre a háromoldalú társadalmi párbeszéd intézményrendszerét!
4. Követeljük, hogy a Munka törvénykönyvét kizárólag a szociális partnerekkel történt megegyezést követõen módosítsák!
5. Követeljük, hogy állítsák helyre a korkedvezményes, a korengedményes és a szolgálati nyugdíjak alkotmányos védelmét!
6. Követeljük, hogy a nyugdíjrendszer változásai méltányos átmenetet biztosítsanak a munkavállalóknak, az új szabályok esetenként csak az újonnan munkába állókra, illetve szolgálati viszonyt létesítõkre vonatkozzanak!
7. Követeljük, hogy az új életpályamodelleket csak a szakszervezetekkel történt megállapodásokat követõen vezessék be!
8. Követeljük a sztrájkjog visszaállítását!
9. Követeljük, hogy ne csorbítsák a szakszervezetek jogait!
A D-Day elnevezéssel a szövetségesek normandiai partraszállására utalnak, arra a napra, amely végül elhozta Európába a békét. Kónya Péter közölte: az akciók határozatlan idejûek, addig folytatják, amíg el nem érik a céljaikat, és amíg nem tudják a kormányt, a döntéshozókat befolyásolni; a helyzetet folyamatosan értékelik majd, egy pont teljesülése még nem jelent gyõzelmet. A megmozdulás politikamentes, a pártokat kérik, ne is csináljanak az akcióból pártpolitikai rendezvényt.
Ülõsztrájkkal kezdenek
Árok Kornél, a Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezetének elnöke, az operatív törzs másik vezetõje elmondta: szeptember 29-én, délután 3-kor kezdik az akciót a fõvárosi Clark Ádám téren egy ülõsztrájkkal, amelynek létszámtól függõen több további helyszínre is lehet.
Szeptember 30-án a budapesti Kossuth téri Nagy Imre szobornál tartanak társadalmi kerekasztal-megbeszélést, ahol társadalmi, szakszervezeti vezetõkkel beszélgethetnek az érdeklõdõk a jelenlegi hatalommal és az általa tervezett jogszabály-módosításokkal kapcsolatos problémáikról.
Október 1-jén, délután tiltakozó nagygyûlést rendeznek a Kossuth téren, azt követõen lehet csatlakozni az ülõsztrájkhoz – emelte ki. Október 3-tól az ország különbözõ területén útszûkítéseket terveznek, ezeket határozatlan ideig fenntartják majd.
Összefognak – Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke, aki szintén vezetõje az operatív törzsnek, közölte: a 7,5 tonna alatti teherautóval rendelkezõ kisvállalkozókat is várják a forgalomlassításhoz, mert õket érinti gázolaj jövedéki adójának tervezett emelése.
A sajtótájékoztató után mindhárman egy-egy borítékba zárták korábban elkészített írásaikat arról, hogy szerintük várhatóan milyen lépéseket tesz a kormány szeptember 29-ig – írta a távirati iroda. A borítékokat aznap bontják majd fel.
A VDSZ elnöke korábban már felhívta a figyelmet: ha nem sikerül egyeztetni a kormánnyal és a munkaadókkal, a munka világát érintõ törvényekrõl, akkor ,,összehangolt akciókra” számíthatnak. Ágazati sztrájkokat, a demonstrációkat, illetve útlezárást is szervezhetnek, de emellett a szabályok maximális betartásával végrehajtott munkalassítás is elképzelhetõ (mint ahogyan 2010. elején a BKV dolgozói tették). A legvégsõ esetben akár még az egész ország életét megbénító, általános munkabeszüntetés is lehet.
Nem tárgyal tovább a kormányfõ a rendõrökkel
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivõje a rendvédelmi dolgozók érdekképviseletei fóruma vezetõjének, Powell Pálnak azt írta: „Miniszterelnök úr világossá tette, hogy a kormány meghozta a nyugdíjrendszer biztonságba helyezéséhez szükséges döntéseket, és hogy közös célunk a rendvédelmi dolgozók jobb, méltóbb munka- és életkörülményeinek megteremtése, valamint az ehhez szükséges életpályamodell kialakítása” – írta korábban a Népszava.
A szóvivõ levelébõl kiderül, hogy Pintér Sándor belügyminiszter „több körben is részletes tárgyalásokat folytatott a képviseletekkel, és ezek alapján a vonatkozó jogszabálytervezetek benyújtásra kerülnek majd a kormány elé”. „Kérem, kövessék továbbra is figyelemmel a hivatásos állománnyal kapcsolatos jogalkotói munkát” – írta a szóvivõ.
A Független Rendõrszakszervezet válaszában azt írta Szijjártónak: „figyelmünk nem lankad, és az õsszel is minden törvényes eszközt igénybe fogunk venni a hivatásos állomány szerzett jogainak védelmében.”
