Pénzügy

„Kereszténytelen” az új munka törvénykönyve

admin
admin

2011. 08. 03. 11:11

Az új munka törvénykönyvének július végén nyilvánosságra hozott tervezete "kereszténytelen, emberietlen", és teljesen kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat - jelezte a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ).

A szakszervezeti tömörülés elnöke, Palkovics Imre szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: jogi szakértőjükkel részletes szakmai anyagot készítettek a munka törvénykönyv (mt.) tervezetéről, amelyet elküldtek a Fidesz és a KDNP vezetőinek, és már múlt héten megkezdték az egyeztetéseket a Liga Szakszervezetekkel és a munkaadókkal.

A szakszervezeti vezető szerint az a cél, hogy egy olyan mt. szülessen, amely erősíti a munkaadók versenyképességét, de megőrzi az egyéni és kollektív munkavállalói jogokat. A kormányt is próbálják bevonni az egyeztetésekbe, de ha ez nem vezet eredményre, akkor az utcán és a munkahelyeken is tiltakoznak – mondta a távirati irodának.

A kormányt is próbálják bevonni az egyeztetésekbe, de ha ez nem vezet eredményre, akkor az utcán és a munkahelyeken is tiltakozni fognak. Palkovics Imre elmondta, szakmai anyagukat elküldték a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM), Orbán Viktor miniszterelnöknek is és eljuttatják javaslataikat az őket megkereső ellenzéki pártoknak is, eddig az LMP kérte ezt – jegyezte meg.

A MOSZ elnöke kiemelte: a kormánytól ígéretet kaptak az egyeztetésre, de még nem lehet tudni, erre mikor kerül sor. Palkovics Imre elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány elhatárolódott az NGM honlapján közzétett tervezettől, mégis szűk határidőn belül módosító javaslatokat vártak rá. Palkovics Imre megemlítette: a Liga Szakszervezetekkel közösen nemzetközi konferenciát akarnak szervezni a kérdésben.

Alattvalói pozícióba kényszerítené a munkavállalót a tervezet

Palkovics Imre szerint “sanyarú sorsa fog következni” a magyar munkavállalóknak, ha a tervezet életbe lép. Megszűnne az elmúlt húsz évben kialakult helyzet, amelyben a munkavállalókat egyenrangú félnek tekintették, ugyanis a tervezet alsóbbrendű, “alattvalói” pozícióba helyezné őket – fogalmazott. Úgy vélte, ha megvalósul a tervezet, az a kormány támogatottságát “rombolja le”. Kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróságot is megkeresik az ügyben, mert véleményük szerint a tervezet több ponton ütközik az alaptörvénnyel és a nemzetközi joggal.

A szakszervezet kifogásolja többek között, hogy polgári törvénykönyvet csak akkor hívják segítségül háttérjogszabályként, ha az a munkáltatónak kedvező. Felháborítónak tartják azt is, hogy 15 éves munkavállalók törvényes képviselőjük hozzájárulása nélkül is köthetnek munkaszerződést. Palkovics Imre szerint elfogadhatatlan, hogy a munkáltató a munkavállaló bármely személyes adatát annak beleegyezése nélkül átadhatja külső cégnek vagy személynek. Hozzátette: az új törvénykönyvben – a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az EU szabályainak megfelelően – részletesen szabályozni kell a munkaerő-kölcsönzést.

A szakszervezet szerint a munkavállalókra nézve hátrányos az is, hogy a munkáltató rendes felmondással megszüntetheti a keresőképtelen, várandós, szülési szabadságon, gyesen, gyeden lévők, gyermeküket vagy hozzátartozójukat ápolók munkaviszonyát azzal, hogy a felmondási idő esetükben csak ezeknek a körülményeknek a letelte után kezdődik, nem tolódik ki azonban esetükben sem a felmondási idő 30, illetve 15 nappal. A MOSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezet szerint megszűnik a védett korban lévőkre vonatkozó felmondási korlátozás.

Nehezményezik, hogy a javaslat nem írja elő általános heti pihenőnapként a vasárnapot, valamint, hogy a munkáltató egyoldalúan is elrendelhet évi 300 óra túlmunkát. A szakértői anyagban a Munkástanácsok negatívumként értékeli, hogy a szabadságból a munkáltató csak tíz munkanapot köteles egybefüggően kiadni, és hogy a betegszabadságra járó díjazás mértéke az átlagkereset 70 százalékára csökken.

A KDNP-nek sem tetszik

A KDNP-frakció számára elfogadhatatlan mostani formájában a munka törvénykönyvének az a tervezete, amelyet a Matolcsy György vezette tárca készített – mondta Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető. Szerinte a javaslat nemcsak a miniszterelnök által is képviselt védett kor intézményével megy szembe, hanem a KDNP által készített sarkalatos családvédelmi törvényjavaslattal is.

A KDNP a ebben a törvényben érvényesíteni szeretné, hogy a gyerekszülés után, illetve a gyesről visszatérő anyák is védelmet élvezzenek a munka világában, és ne csak a közszférában, hanem a versenyszférában is biztosítsák számukra például a részmunkaidős vagy távfoglalkoztatást – közölte Harrach Péter a Népszabadsággal kedden. Szerinte ezzel párhuzamosan a munkaadók számára is jóval nagyobb járulékkedvezményt kellene biztosítani – olvasható a Népszabadságban.

Alkotmányellenes a tervezet?

Alkotmányellenesnek tartja az új mt. tervezetének több pontját a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a közpénzek elköltésének átláthatóságát vizsgáló K-Monitor Közhasznú Egyesület – derül ki a két szervezet közös közleményéből. Az álláspontjuk szerint a tervezet megnehezítené „a közérdek sérelmét eredményező munkáltatói visszaélések feltárását”.

A közlemény szerint a tervezet szabályai az alapjogvédelemmel szemben egyértelműen a munkáltatói érdekek védelmére helyezik a hangsúlyt. Mint írják, lehetővé válna a magánélet technikai eszközökkel történő megfigyelése „a munkaviszonnyal összefüggő, ám munkaidőn túli és munkahelyen kívüli magatartás ellenőrzése céljából”.

A szervezetek kitértek arra is, hogy a korrupció elleni fellépés és a közérdekvédelem egyik fontos eszköze a közérdekű bejelentések megtételének joga, és ehhez kapcsolódóan a munkavállaló munkahelyi státusának védelme. Álláspontjuk szerint a „titokvédelmi kötelezettség elnagyolt szabályai” nehezítik a munkáltatók közérdekkel ellentétes magatartásának feltárását – írja a Szakszervezetek.hu. Hozzátették: a tervezet alkotmányellenesen szűkíti a munkaviszonnyal összefüggő szabad véleménynyilvánítást.

A két szervezet szerint a „munkáltató helytelen megítélésére alkalmas”, illetve a „munkaviszony céljaival” ellentétes tartalmú vélemények tilalma szükségtelen és aránytalan korlátozást jelentene. Példaként hozták, hogy ebből a szabályozásból következően a multinacionális cégnél dolgozók nem fogalmazhatnának meg multinacionális cégek befektetéseit ellenző véleményt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) július 22-én hozta nyilvánosságra az új munka törvénykönyv munkaanyagát. A tervezetet élesen bírálták az ellenzéki pártok és a szakszervezetek. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dokumentum egy „konzultációs munkaanyag”, amelyhez várják az észrevételeket és a módosító javaslatokat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.