Pénzügy

Kikényszerítheti a béremelést a kormány?

admin
admin

2011. 04. 20. 18:30

Durva és elfogadhatatlan beavatkozás lenne a versenyszféra cégeivel szemben, ha megvalósul az, ami a Rogán Antal vezette bérmonitoring-bizottság első jelentéstervezetében szerepel – vélekedett az MGYOSZ alelnöke. Az Iparszövetség elnökének sem tetszene, ha az állam beleszólna a versenyszféra béremeléseibe, viszont a járulékcsökkentést talán járható útnak tartaná.

„Isten őrizz, hogy egy piacgazdaságba bármilyen formában vissza lehetne csempészni a központi bérgazdálkodást” – mondta Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke az fn.hu-nak a “bérkommandó” jelentésével kapcsolatban (lásd később keretben).

Vadász hozzátette: a keresetek valóban nagyon alacsonyak. Ha a munkavállalók jól érzik magukat, elégedettek a munkájukkal és a bérükkel, akkor a teljesítményük is jobb lehet. A minimálbért (bruttó 78 ezer forintot) keresőktől viszont nem lehet elvárni, hogy lelkesen végezzék a munkájukat. A bruttó átlagkereset a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 220 ezer forint körül van, Vadász György szerint még ez az összeg sem elég arra, hogy egy fiatal családot alapítson, tervezzen, jövőt építsen rá.

Vadász György egy érdekességre is felhívta a figyelmet: az átlagkereset és a fogyasztás nincs összhangban ma Magyarországon, jóval többet költenek az emberek, mint amennyi a keresetük miatt elvárható lenne. Ilyen statisztikai összehasonlítást azonban nem lehet készíteni, ugyanis arról nincsenek adatok, hogy a hazánkba látogató külföldiek mennyi pénzt hagynak a boltokban. Az elnök szerint a jelenlegi rendszer túladóztatott, ezért a munkaadók megpróbálnak kiskapukat keresni rajta.

A magyar gazdaság duális: az export 80 százalékát megtermelő külföldi tőke abban érdekelt, hogy kihasználja, hogy alacsony a bérszínvonal. A munkavállalók 72 százalékát foglalkoztató kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) pedig látható módon nem tudnak több bért fizetni – magyarázta Vadász György. A szakember szerint az adórendszer más típusú átalakítására lenne szükség ahhoz, hogy ez a helyzet rendeződjön.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke nem tartja jó ötletnek a fizetésemelésre járó tb-járulékkedvezményt, és azt sem, hogy a nehéz helyzetben lévő cégek csak akkor mentesülnének a béremelés alól, ha aláírnak egy nyilatkozatot arról, hogy megőrzik a munkahelyeket. Szerinte a kormánynak nem szabadna beleszólnia a gazdasági folyamatokba. „Az adott vállalat pénzügyi helyzete határozza meg, hogy képes-e emelni a béreket” – mondta. Sőt ha például az előző évben egy munkaadó már 50 százalékkal megemelte a dolgozók fizetését, akkor már túl is teljesítette azt, amit a kormány követelne – tette hozzá.

Korábban Rogán Antal közölte, hogy az OÉT béremelési javaslatát nem teljesítő munkaadóknál a pályázati lehetőségeit korlátoznák. Az MSZOSZ elelnöke szerint emiatt a jövőben még kevésbé lenne lehetősége egy vállalkozásnak arra, hogy növelje a fizetéseket, hiszen elzárnák előle a fejlődési utakat.

Rolek Ferenc szerint minden vállalkozás képes arra, hogy eldöntse: képes-e arra, hogy emelje a béreket. Felhívta a figyelmet: a KSH legfrissebb adatai szerint egy év alatt a bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 6,4 százalékkal nőttek. (Ha azonban megnézzük a KSH részletes adatait, és a prémiumokat, mozgóbért, valamint az esetleges különjuttatásokat nem vesszük figyelembe, akkor 3,5 százalékos növekedés volt 2010 februárja óta.)

Jelentett a “bérkommandó”

Rogán Antal fideszes politikus, a bérmonitoring-bizottság vezetője kedden bemutatta Orbán Viktor miniszterelnöknek a „bérkommandó” jelentéstervezetét. Ebből kiderült: az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) született megállapodásokat módosítanák, nemcsak a minimálbérről, a garantált bérminimumról és bérajánlásról döntenének, hanem rögzítenék azt is, hogy hogyan lehet az alacsony és középkeresetűeknél, azaz a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresőknél megőrizni a nettó bér szintjét. A tervek szerint ez a rendszer már 2012-től élne.

„Pozitív ösztönzőként” a jövőben a béremelésekre juttatott összegek tb-kedvezményben részesülnének. Így tehát ha egy cég 2012-től a bruttó 300 ezer forint alatti kereseti kategóriában a nettó bér megőrzéséhez szükséges emelést hajt végre, akkor arra a bérnövelésre nem kellene a tárgyévben járulékot fizetnie, csupán személyi jövedelemadót. Ez a vállalkozások esetében a közterhek körülbelül egyharmadának az elengedését jelentené a béremelkedéseknél. Ha pedig egy cég nehéz helyzetbe kerül, akkor köthetne olyan megállapodást a szakszervezettel és a munkavállalókkal, hogy megőrzi a munkahelyeket, de nem emel bért. A javaslatokat a kormány megfontolja.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.