A felmérésben – amit a DEVISE az RSM DTM Hungaryval közösen készített – magyar és hazánkban élő és dolgozó külföldi menedzsereket kérdeztek a döntési szokásaikról. Kiderült: a konfliktusokat egyre inkább felvállalják, és a győzelem megélése a lételeme a vezetőknek. Az állami szektorban inkább az együttműködés, a versenyszférában viszont a versengés jellemzi őket. A válaszadók döntő többsége azt vallotta, hogy racionálisan próbál döntést hozni.
A döntések egyre inkább a központosítottak, bár a vezetők szívesebben delegálnák – ezzel kissé talán áthárítva a felelősséget a beosztottakra. 66 százalékuk a csoportos döntés híve. A vállalat pénzügyi helyzete befolyásolja a legtöbb esetben, hogy milyen döntést hoznak, de a tulajdonosi elvárások is a cégek több mint kétharmadánál erősen hatással vannak egy-egy határozat megszületésére.
Dara Péter felhívta a figyelmet: nem biztos, hogy jó a menedzsereknek az a szokása, hogy az információkat a tárgyalópartnereiktől szerzik be (71 százalékuk), ugyanis – ha az érdeke megkívánja – nagyon könnyen félrevezetheti, rossz információkkal láthatja el őket, ami a cégnek is gondot okozhat. Az online sajtóból a vezetőknek kétharmada tájékozódik, a nyomtatott lapokat azonban mindössze 27 százalékuk forgatja, ugyanannyian, mint ahányan a barátaik tanácsát kérik ki egy üzleti döntés előtt. A közösségi média alkalmazását a válaszadók fele – 220 vezető – tudatosan nem használja. A Facebook inkább a magyaroknál népszerű, a Linkedin pedig a külföldieknél.
A menedzserek 90 százaléka a kikéri a munkatársai véleményét, 54 százalékuk pedig az objektív adatok alapján hoz döntést, 45 százalékuk pedig a szakma meghatározó személyiségét követi. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter mint „véleményvezér” vett részt a konferencián. Előadásában kifejtette: korábban, a válság előtt a véleményformálók igazodtak a közvéleményhez, és azok, akik ezzel homlokegyenest ellentétes elveket hirdettek, azokat inkább csak érdekességként említették a „mainstream” vélemények mellett. A válságban a véleményvezérek cserben hagyták azokat, akik számítottak rájuk. Ugyanis akkor ők sem tudták, hogy mi lenne a helyes lépés, vagy épp mi is várható a jövőben – tette hozzá.
A Hogyan dönt a döntéshozó? kutatás rámutatott a problémákra is, hogy mivel kell megküzdenie egy vezetőnek: 43 százalékuk a hatékonyságnövelést, csaknem 40 százalékuk pedig a piacszerzés nehézségeit említette. A válaszadók több mint egyharmada nehezen osztja be az idejét, és csaknem ugyanennyien említették a munka-magánélet egyensúlyának felborulását. Az állandó stressz a menedzserek negyedére jellemző, a kiégés jeleit pedig 7 százalékuk vette észre önmagán.
