Két év után megismételte az online álláskeresői piacot feltérképező 1200 főn végzett, reprezentatív kutatását a Profession.hu és az NRC. Az állásportál arra volt kíváncsi, hogy a 18-49 év közötti, legalább hetente egyszer internetező felhasználók hogyan és hol keresnek elsősorban munkát: melyek az állásokkal kapcsolatos elvárásaik és milyenek az álláskeresési szokásaik.
Állást a netről
Az internet mint álláskeresési forrás népszerűsége lendületesen nő, jellemzően a sajtó kárára. Mára már a megkérdezettek csaknem háromnegyede keresett online állást, de legalábbis tervezte azt. Budapesten az internetes penetráció, falun pedig az egyéb csatornák hiánya ösztönzi az internetes álláskeresést.
A kutatás szerint – a két évvel ezelőtti adatokhoz képest – a netes álláshirdetés mint módszer beérte az ismerősi körben való érdeklődést. Érdekesen ítélik meg a megkérdezettek a különböző módszereket: míg az online lehetőséget értelemszerűen kényelmesnek és gyorsnak tartják, addig – meglepő módon – az ismerősi, baráti vonalat már nem tartják kiemelkedően hatékonynak. Emellett a válaszadók a Profession.hu-t tartják tartalmilag és kezelhetőség szempontjából is a legjobb állásportálnak.
Már nem vonzó a pénzügyi szektor
A válság átrendeződést hozott a vonzó ágazatokban: a pénzügyi szektor és a vendéglátóipar visszaesett, a nagy nyertes az internet/adatfeldolgozás, a kiskereskedelem és a szállítmányozás. Ez arra utal, hogy keresettebbek lettek az alacsonyabb végzettséget kívánó állások.
Stabil munkahely, jövedelem, jó légkör: ezek számítanak az álláskeresés során, az elvárások a munkahellyel kapcsolatban szinte semmit sem változtak az elmúlt két évben. A képzés vagy a kihívások inkább a magasabb végzettségűek számára fontosak. Inkább a fiatalok szeretnének karrierlehetőségeket, az idősebbeket ez kevésbé motiválja. A felmérés arra a következtetésre jutott, hogy a válság érdemben nem változtatott a keresett munkahely legfontosabb jellemzőin.
A falusiak ingáznak inkább
Jelenleg néhány buszmegállót, pár perces autózást jelent a munkába járás a dolgozók felének. A válaszadók 43 százaléka azonban akár 21-50 kilométert is hajlandó lenne utazni a munkahelyére. Minden negyedik megkérdezett ezt meg is teszi, hiszen több mint 20 kilométert kell megtennie a lakhelyétől a munkahelyéig. Kiderült: azok hajlandók a legmesszebbre járni, akiknek helyben a legkevesebb lehetőségük van, azaz a falun élők 55 százaléka hajlandó a munka miatt más településre utazni, a budapestiek sokkal inkább „röghöz kötöttek”.
A mobilitási hajlandóság nem változott 2008-hoz képest, de elég magas; a megkérdezettek 44 százaléka válaszolta azt, hogy elköltözne egy új állásért.
