Pénzügy

Sok cég ügyeskedik a bérekkel

admin
admin

2010. 04. 28. 12:20

A munkaadók sokszor a minimálbérnél is alacsonyabb fizetést adnak a dolgozóiknak, vagy épp „elfeledkeznek” a pótlékok kifizetéséről. A munkások pedig nem mernek szólni, hiszen rettegnek az állásuk elvesztésétől. A kereskedelmi vállalkozások vétkeznek a leggyakrabban, ám az építőiparban és a vendéglátásban is rengeteg a szabálysértés.

A munkaszerződés és a bejelentés nélküli foglalkoztatás vezet a munkáltatói szabálytalanságok között, ám tetemes azoknak a cégeknek a száma is, amelyeknél előfordulnak munkabérrel kapcsolatos visszaélések. Ez utóbbi minden negyedikre jellemző – áll a munkaügyi felügyelőség adataiban.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) február vége és március eleje között országos ellenőrzést tartott. Azt vizsgálták, hogy a cégek megadják-e az alkalmazottaiknak a minimálbért és a garantált bérminimumot, betartják-e a kollektív szerződést. A közel nyolcszáz vizsgált munkáltató több mint kétharmadánál találtak valamilyen munkaügyi szabálytalanságot, amely csaknem hétezer dolgozót érintett.

A kereskedők vétenek a leggyakrabban

A fizetésekkel kapcsolatos szabálytalanságok között kiemelkedő volt a minimálbér kifizetésének elmulasztása. A garantált bérminimumot a munkáltatók több mint negyede nem fizette ki, és ezzel az érintett alkalmazottak ötödét rövidítették meg. (2010. január elsejétől a minimálbér 73 500 forint, a garantált bérminimum pedig 89 500 forint.)

Hasonló arányban sértették meg a munkáltatók a különböző pótlékok fizetésére vonatkozó előírásokat is: ezt a hátrányt szinte minden második dolgozó megérezte. A kollektív szerződések (KSZ) szerint járó magasabb összegű bérek kifizetésének elmaradása a munkabérrel kapcsolatos jogsértések tizedét tették ki.

A munkaügyi ellenőrzés során kiderült: igen sokan vannak azok, akik a rendkívüli munkavégzés ellenértékét nem fizetik meg munkavállalóiknak, vagy épp a minimálbért meghaladó bér esetében „feledkeznek meg” az az után járó adó befizetéséről.

A munkabér-szabályszegések kimagaslóak voltak a kereskedelmi vállalkozások körében, a jogsértést elkövető munkáltatók 40 százaléka ebben az ágazatban működik. Őket az építőipar és a vendéglátóipar követi a sorban. A magasabb összegű kifizetéseket viszont szinte kizárólag az építőipari vállalkozások „felejtik el”. A munkavállalók kiszolgáltatott helyzete továbbra is érzékelhető: az állásuk féltése miatt nem merik elmondani a szabálytalanságokat. Például arról sem szívesen beszéltek, ha a minimálbérnél is alacsonyabb fizetésért robotolnak – persze kényszerből, mert nincs lehetőségük más munkát találni.

Elutasították az ágazati kollektív szerződést

A jogsértések oka néha a figyelmetlenség és a jogszabályok ismeretének hiánya – véli az OMMF. A munkáltatók többsége tisztában van ugyan a munkabérre vonatkozó rendelkezésekkel, de a garantált bérminimum ismeretét mégsem tekinthetjük általánosnak. Az ágazati kollektív szerződések szabályait is az építőiparban sértették meg a legtöbbször, ám általában ott sem szándékosan. Inkább az lehet az oka, hogy a munkaadók nem tudnak a szerződés létéről, kötelező alkalmazásáról.

A felügyelők célzott kérdéseire néhány munkáltató elmondta, hogy bár hallott az ágazatára vonatkozó kollektív szerződésről, de nem akarja alkalmazni, emiatt nem is járt utána annak, mit tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy az ágazati kollektív szerződés kötelező minden egyes vállalkozásra, amely az adott szektorban tevékenykedik, hanem sokan választható lehetőségként tartják számon ezeket. Persze volt szép számban olyan munkaadó is, amely szándékosan játszott ki a jogszabályokat, például a közteherfizetés elkerülése végett.

Mi az az ágazati kollektív szerződés?

A munkaadók és a munkavállalók közötti kollektív szerződést az egész ágazatra kötelezővé teheti foglalkoztatáspoliti- káért felelős miniszter. Nem kötelező, de a paktum része lehet a bértarifarendszer. Jelenleg több ilyen kiterjesztett hatályú kollektív szerződés él Magyarországon: az építőipar mellett villamosenergia-, a sütő-, illetve a vendéglátóiparban használják.

A bértarifarendszer azt határozza meg, hogy mennyinek kell lennie az adható legalacsonyabb bérnek egyes dolgozók esetében. A besorolás függ a beosztástól, de például a képzettségtől is. A vezetőket, a diplomás vagy középfokú végzettségű alkalmazottakat, a szakképzett és a betanított munkásokat, a gyakornokokat egy táblázatba rendezik, és meghatározzák, hogy milyen minimális bér jár nekik. A betanított munkások és a gyakornokok esetében ez a minimálbérhez közeli, ám annál kissé magasabb összeg.

A táblázatban szereplőnél kevesebbet nem, többet viszont kereshetnek az alkalmazottak. Az országban az adott ágazatban tevékenykedő összes cégnek kötelezően ez alapján kell számítania a fizetéseket.

Nem tudták, hogy emelni kell a minimálbért

Egy orosházi kft.-nél tartott vizsgálat során a felügyelők megállapították, hogy az alkalmazottak közel háromnegyede 5 óra 40 perckor kezdte a munkavégzést, ám a munkaadó nem fizette meg nekik az éjszakai munkavégzés után járó bérpótlékot. Egy nyíregyházi vállalkozásnál más volt a helyzet: az ablakbeépítéssel foglalkozó cég nem tudta, hogy a szakképzett munkásoknak a garantált bérminimumot kellene adnia, ezért annál jóval alacsonyabb volt a fizetésük.

Egy sütőipari kft. viszont a Sütőipari Ágazati Kollektív Szerződést hagyta figyelmen kívül: a munkáltató öt péknek nem fizette meg az abban szereplő, 2010. évre megállapított minimálbért. Volt olyan vendéglátó-ipari vállalkozás is, amely nem emelte meg a minimálbért január elsejével, és az igen alacsony fizetést is késve kapták meg a dolgozói (ezzel megsértette a munka törvénykönyvének a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezését).

Természetesen azért pozitív példát is találtak a felügyelők: Mezőkovácsházán egy gépjárműalkatrésszel kereskedő kft. mind a hét alkalmazottjának volt munkaszerződése, és a munkáltató szabályosan bejelentette őket. A helyszínen bemutatott bérjegyzékek alapján minden dolgozó személyi alapbére elérte vagy meghaladta a garantált bérminimumot.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

JERUSALEM, ISRAEL - DECEMBER 11:  Protesters burn a poster of U.S. President Donald Trump in front of the Damascus Gate at the entrance to the Old City on December 11, 2017 in Jerusalem, Israel. In an already divided city, U.S. President Donald Trump pushed relations in the city to breaking point after making the announcement to recognize Jerusalem as Israel's capital.  (Photo by Chris McGrath/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.