Pénzügy

Késhetünk a munkából sztrájk miatt?

admin
admin

2010. 01. 11. 16:27

A magyar munkajog nem igazán készült fel egy esetleges tömegközlekedési sztrájk kezelésére. A vállalkozások viszont alkothatnak vészforgatókönyvet az ilyen helyzetekre. Az fn.hu tippekkel segít, hogyan jussanak el a dolgozók a munkahelyünkre, és hogyan viszonyuljon a munkaadó a késésekhez.

A munka törvénykönyvében az áll: ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a dolgozó a munkahelyén megjelenni, akkor igazolt a távolléte, nem kell szabadságot kivennie, sem lecsúsztatnia a munka nélkül töltött időt. Ide tartozhat bármely olyan, a munkavállalónak fel nem róható ok, amely a munkahelyen való megjelenést megakadályozza, például vonatkimaradás, a hó- és útakadályok, vagy ha épp ha sztrájk miatt nem járnak a közlekedési eszközök, netán valamilyen természeti katasztrófa következett be.

Kérdéses, hogy valóban „elháríthatatlan akadálynak” tekinti-e a munkáltató a tömegközlekedés sztrájkját. Ha nem, akkor igazolatlan mulasztásnak számít a késés. Néhány cég vélekedhet úgy, hogy hiába áll le a közlekedés, a dolgozóknak mindenképpen meg kell oldaniuk a munkahelyükre való bejutást, és a késéssel a ledolgozott munkaidejük rövidül meg. Természetesen a munkaadók el is térhetnek ettől: erre egyébként számos példa van, sok helyen előre készülnek a sztrájkra, és a vezetők előre deklarálják, hogy a késést elnézik-e, vagy sem.

Saját autókkal vagy bérelt buszokkal

Ha a cégnek vannak saját autói, buszai, akkor érdemes a dolgozók lakhelye alapján egy „menetrendet” alkotni, hogy mindenki bejusson a munkahelyre. Egy korábbi BKV- és vasutassztrájk során a Magyar Posta például így járt el, hogy egyetlen postahivataluk se maradjon zárva.

Ha van olyan alkalmazott, aki egyébként is autóval jár munkába, akkor a főnök kérésére – de saját elhatározásból is – fuvarozhatja a kollégáit. A dolgozók is készíthetnek egy beosztást: az azonos útvonalon a legtávolabb lakó összegyűjtheti a többieket. Így például a főváros forgalma is csökkenthető, hiszen öt autó helyett jó esetben csak egy koptatja majd az aszfaltot.

Egyes esetekben akár még buszt is bérelhet a munkaadó: nyolcfős mikrobuszért háromezer forintot kell fizetni óránként, 31 férőhelyes járművet pedig körülbelül kétszer ennyiért lehet bérelni. Ez persze pluszköltséget jelent a munkáltatónak, de még így is jobban járhat, mintha a sztrájk miatt nem dolgoznának az emberei.

Ha nincs munkavégzés, nincs fizetés sem?

A törvény alapján a sztrájk miatti távollét idejére – ha munkavégzés nem történik – munkabért nem kötelező fizetni a dolgozónak. A munkaadó azonban jogosult arra, hogy egyénileg mérlegelje: fizet-e személyi alapbért vagy távolléti díjat erre az időre. A távolléti díj akkor jár, ha a munkáltató engedélye alapján vagy épp a cég működésében felmerült okból nem kell munkát végezni. Akkor is ilyen jogcímen jár a bér, ha valaki például véradáson vesz részt vagy bírósági tárgyalásra kell mennie munkaidőben.

A távmunka szerepe felértékelődik

Távmunkában nem minden cég tudja dolgoztatni a munkavállalókat, és egyes szakmák sem alkalmasak erre – például egy építésvezető nem tudja otthonról felügyelni a munkát. Takács Tibor, a Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke korábban azt nyilatkozta az fn.hu-nak a közlekedési sztrájkok kapcsán, hogy „az informatikai vezetők számára is tanulsággal szolgálnak ezek a napok. Mivel sok dolgozó nem tud időben beérni a munkahelyére, ismét felértékelődik a távoli elérés szerepe, a távmunka fontossága”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.