Magyarországon a bruttó átlagbér 2008-ban havi 175 ezer forint volt a Hay Group bérfelmérése szerint. A KSH adata ennél magasabb, ott a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresete az év első 10 hónapjában 195 100 forint volt. A különbség oka az, hogy a jövedelemfelmérő cég csak a magyar gazdaság egy szeletét vizsgálta, a hivatal pedig az egész nemzetgazdaságot.
A Hay Group legújabb, decemberi adatai szerint a jövedelmek átlagos növekedése hatszázalékos volt. Szinte mindenhol a cégek előzetes terveinek megfelelően változtak a fizetések, ugyanis a legtöbben már a válság begyűrűzése előtt rendezték a béreket. A Watson Wyatt felmérésében részt vevő vállalatok 2008-ban 6,3 százalékos béremelést valósítottak meg, a Magyar-Német Kereskedelmi és Iparkamarával (DUIHK) kapcsolatban álló szervezetek pedig 8,5 százalékkal adtak több pénzt a dolgozóiknak.
Az informatikusok és a cégvezetők bére a legmagasabb
A pénzügy, számvitel területen dolgozók átlagosan 182 175 forintot, az informatika területén működő szakemberek 196 350 forintot, míg a marketingesek 189 700 forintot vihettek haza. A HR-ben és a kereskedelmi szektorban munkálkodók az átlagosnál kevesebbet, 171 675, illetve 173 250 forintot kerestek. A legrosszabbul a műszaki, mérnöki munkakörben és a termelésben dolgozók jártak: ők átlagosan 159 950 és 158 900 forintot kaptak egy hónapban – mondta a FigyelőNetnek Gyenge Zsolt, a Hay Group tanácsadója.
A Watson Wyatt úgy találta, hogy 2008-ban a fizikai dolgozók átlagos bruttó jövedelme havonta 174 417 és 217 333 forint, az irodai személyzeté 246 750 és 308 667 forint, a középvezetőké 505 ezer és 778 ezer forint, míg a cégvezetők jövedelme havi egy- és kétmillió forint között alakult. Kerti Piroska, a felmérést végző cég magyarországi vezetője elárulta: a legmagasabb bért egy ügyvezető kapta, átlagosan havi 3 és félmillió forintot.
A vezető fizetése tízszerese a szakmunkásénak
A felső vezetők havi keresete kétmillió forint, a középvezetők átlagos bruttó bére kevesebb, mint ennek a fele. A szakértőknek 420 ezer feletti, míg a szakmunkásoknak több mint 200 ezer forint volt a havi átlagkeresete – áll a DUIHK és az osztrák Kienbaum vezetői tanácsadó cég éves bérfelmérésében.
A vezetői és alkalmazotti jövedelem közötti különbség a Hay Group szerint nem ilyen nagy, a felmérésükben egy menedzser keresete „csak” hatszorosa egy titkárnőének.
A főváros környékén a legmagasabb
Még mindig Közép-Magyarországon volt a legtöbb a fizetés, 7,4 százalékkal kúszott az országos átlag fölé. A többi régióban viszont továbbra sem érik el ezt: a legrosszabb Észak-Magyarországon, Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön a helyzet, több mint 16 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. Közép-Dunántúlon 8,8, Nyugat-Dunántúlon 12,6 és Dél-Alföldön 14,1 százalékkal kevesebb a jövedelem – mondta Gyenge Zsolt.
Kerti Piroska szerint a bérolló egyre szűkült, bár még mindig messze vagyunk az ideálistól. A bérharmonizálódás oka az, hogy egyre több nagy cég költözött vidékre. A Watson Wyatt adatai szerint a kelet-magyarországi középvezetők fizetése a 87 százaléka volt budapestiekének, a szakértők esetében pedig Nyugat-Magyarországon a 80, keleten pedig a 85 százaléka.
Nem fagynak be a bérek
A DUIHK tanulmánya kitér arra is, hogy a vállalatvezetés a következő évi bérnövekedéseket rendszeresen alulbecsüli. „Bár az eltérés 1999 óta valamennyire csökkent, még az elmúlt három évben is körülbelül két százalékponttal meghaladta a korábbi elképzeléseket a tényleges növekedés. A válság miatt a cégek alacsonyabb béremelést terveznek, így valószínűleg még jobban közelít majd egymáshoz a két érték” – mondta Maria Smid, a tanulmány egyik szerzője.
„A vállalatok decemberben azt nyilatkozták, hogy átlagosan 0,8 százalékkal kisebb fizetésemelést adnak jövőre, mint ahogy azt nyáron tervezték. Így várhatóan 5 százalékkal nőhet a jövedelem” – mondta Gyenge Zsolt. Több cég viszont úgy határozott, hogy kitolják a döntést 2009 közepére, és figyelembe veszik az aktuális gazdasági helyzetet.
A Watson Wyatt tavaszi adatgyűjtésekor a cégek még 6 százalékos emelést terveztek 2009-re. Kerti Piroska nem hiszi, hogy ez megvalósulhat, bár hivatalos adatok még nincsenek a válság hatásáról.
A fizetések befagyasztásának hatásairól ellentmondó véleménye van a jövedelemfelmérő cégek képviselőinek. Gyenge Zsolt szerint, ha gondban van egy cég, akkor átmenetileg akár segíthet rajta egy ilyen lépés, de el is mélyítheti a krízist, hiszen elveszítheti miatta a legjobb embereit. Kerti Piroska pont az ellenkezőjét vallja: szerinte ugyan a céget nem húzza ki a válságból a bérstop, viszont a munkahelyek megtartásában segíthet.
