A munkanélküliek számának várható emelkedésére sokféle becslés látott napvilágot. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) részben a csoportos létszám-leépítési bejelentések alapján tudja az állásukat elvesztők mennyiségét megbecsülni.
„Bár az októberi statisztikában sem a nyilvántartott álláskeresők, sem a csoportos létszám-leépítési bejelentések adataiban nem mutatkoztak a válság jelei, azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy a következő időszakban – a szokásos szezonális létszámmozgáson túl – az álláskeresők száma nagyobb mértékben emelkedhet a pénzügyi válság reálgazdaságra átgyűrűző hatásai miatt” – mondta korábban Ignits Györgyi, az ÁFSZ statisztikai és elemzési főosztályának munkatársa.
Sajnos igaza lett: októberben 424 600 álláskereső volt nyilvántartásban a munkaügyi központoknál, egy hónap alatt több mint 21 ezerrel nőtt a számuk. Ebben a nem pályakezdők között az elmúlt időszakban sok építőipari és segédmunkás, eladó, irodai adminisztrátor, írnok, tehergépkocsi-vezető és gyártósori összeszerelő regisztrált.
Októberben országosan 17 cég jelentett be csoportos létszámleépítést, 1090 főtől válnának meg. A legfrissebb, novemberi adatok szerint pedig 3100 főt bocsátanának el csoportosan, 58 munkáltatótól. Az év során eddig ez a legmagasabb havi érték. Az ÁFSZ ennek ellenére nem tartja kimagaslónak a számokat: tavaly novemberben ugyan 15 százalékkal kevesebb embert akartak elküldeni a vállalatok, ám két évvel korábban 46-tal többet.
Csoportos létszámleépítések az ÁFSZ adatai alapján(FN-grafika)
A leépítések fő indoka a finanszírozási probléma és a szervezeti átalakulás volt, de mind a belföldi, mind a külföldi kereslet csökkenése belejátszott a cégek döntésébe. 2007-ben 29 376 főnek szűnt meg ilyen módon a munkaviszonya, az idén eddig 18 812 bejelentés érkezett.
14 ezer embert érinthet februárig
Viszont a munkáltatók szándéknyilatkozataiból már látszik, hogy a következő hónapokban jelentős létszámleépítéseket terveznek. Az ÁFSZ becslése szerint a még be nem jelentett elbocsátások 13-14 ezer munkavállalót érinthetnek. Ez februárnál korábban nem következhet be, ugyanis a csoportos létszám-leépítési szándék bejelentésének időszakában a cégek vezetése az érdekvédelmi szervezetekkel, a munkavállalók képviselőivel kezd egyeztetni. A vállalat a munkaügyi központtal csak ennek végén, a végső döntést követően köteles pontos számadatokat közölni a leépítésben érintett munkavállalók számáról.
Azt viszont a munkáltatók nem kötelesek bejelenteni a munkaügyi központban, ha a határozott időre szerződött és a kölcsönzött munkavállalóiktól válnak meg, utóbbiak ugyanis a kölcsönző céggel állnak munkaviszonyban. Ignits Györgyi szerint tőlük válnak meg a munkáltatók a leghamarabb. És mivel ezeknek az embereknek az „elbocsátása” sokkal könnyebb, így a jövőben a cégvezetők egyre nyitottabbak lesznek az ilyen atipikus foglalkoztatási formákra.
—-Nem lesz munka?—-
A legtöbb csoportos létszám-leépítési bejelentés a közép-dunántúli régióból érkezett, itt korábban nem volt túlságosan magas a munkanélküliség. A nyilvántartásba belépők száma is Nyugat-Magyarországon „ugrott meg”, ahol a nagyobb leépítések történtek.
Azokban a régiókban, ahol korábban is magasabb volt a munkanélküliség, mint az országos átlag – tehát az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon – a válság hatásaként várhatóan növekszik majd a munkanélküliek száma. Ezeken a területeken egy-két nagyobb cég foglalkoztatja az embereket, így ha ezek a dolgozók az utcára kerülnek, akkor nem lesz másik, hasonló profilú vállalat, amely fel tudja őket venni.
Az októberig érkezett bejelentések regionális és megyék szerinti bontásban (FN-grafika)
Változhatnak a hiányszakmák
Olyan emberek is elveszíthetik állásukat, akik évtizedek óta ugyanannál a cégnél dolgoztak, és ugyanazt a munkát végezték. Ezek az alkalmazottak még soha sem, vagy igen régen voltak munkanélküliek, tehát az álláskeresésben sem járatosak. A leépítések az autóalkatrész-, az elektronikai, a textil- és a papíripari ágazatok (összességében a feldolgozóipar), illetve a szállítmányozási, raktározási terület munkavállalóit érinthetik a közeljövőben.
A hiányszakmák lehetséges megváltozásáról Ignits Györgyi jelenleg még nem tud empirikusan alátámasztott adatokkal szolgálni, az ÁFSZ legutóbbi munkaerő-gazdálkodási felmérése még a válság előtt készült, a következőt pedig a jövő év elejére értékelik ki. Ez utóbbinak az adatai a szakember szerint várhatóan jobban reflektálnak a válság munkaerő-piaci hatásaira.
Kihelyezett munkaügyi tanácsadás
A munkaügyi központok égisze alatt működik egy szolgáltatás, amely a csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalóknak nyújt tanácsadást és segítséget. Ezt nem a válság miatt hozták létre, már 1998 óta működik. Az ÁFSZ Foglalkoztatási és Szolgáltatásfejlesztési Főosztálya a FigyelőNet megkeresésére közölte, hogy a korábbi igényekhez képest nem nőtt a támogatást igénybe vevő cégek száma.
Az ÁFSZ foglalkoztatási tanácsadói a munkájuk során nyomon követik a munkaadók gazdasági helyzetét, a foglalkoztatási helyzetet javító programokat dolgoznak ki, és megpróbálnak segíteni az elbocsátott munkavállalók újbóli elhelyezkedésében. A jogszabályok külön rendelkeznek a csoportos létszámleépítés esetén követendő eljárásról: a munkáltatónak kötelessége a dolgozókat tájékoztatni, a képviselőikkel tanácskozni az érintettek számáról, a kockázatok csökkentéséről, illetve a munkavállalóknak nyújtott segítség módjáról – ami lehet átképzés, tanács a munkahely megőrzésére. Egyébként a Munkaerő-piaci Alapból támogatás adható az újbóli elhelyezkedésre.
Felszámoláskor a dolgozók bérének kifizetését szintén a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprésze biztosítja akkor is, ha a munkáltatónak erre nincs már forrása. A csoportos létszámleépítésben érintett cég egy évre egymillió forint vissza nem térítendő támogatást is kaphat, ha a székelyén vagy a telephelyén létrehoz egy Munkába Helyezést Elősegítő Bizottságot (MEB), amely a csoportosan leépített dolgozókat segíti az új állás megtalálásában.
