Pénzügy

Duplán bűnhődnek a válság vesztesei?

admin
admin

2008. 11. 05. 06:00

A veszélyeztetett szektorokban dolgozók nemcsak az állásukat, hanem még az öngondoskodás lehetőségét is elveszíthetik: a tervek szerint nem köthetnek majd munkanélküli biztosítást. Így ha elbocsátják őket, nem kaphatnak az állami álláskeresési járadék mellé pluszpénzt.

“Három hét alatt megsokszorozódott a szerződéskötések száma a jövedelemkiesési biztosításoknál. Egyre több a pénzügyi, banki alkalmazott az ügyfeleink között” – tudta meg a FigyelőNet Rácz Istvántól, a Biztosítás.hu ügyvezetőjétől

A biztosítóhoz naponta 3-4 olyan kárbejelentés is érkezik, amelyek esetében az ügyfelek konkrétan a recesszióval indokolják az elbocsátásukat. Rácz István ennél többet – üzleti titokra hivatkozva – nem volt hajlandó elárulni lapunknak, tehát az sem derült ki, hogy pontosan mely szektorból kerültek ki ezek a munkanélküliek.

A veszélyeztetett dolgozókkal nem szerződnek

A jövőben kizáró ok lehet a biztosításkötésnél, hogy mennyire érzékeny a válságra a leendő ügyfél munkaköre. Nem az egyes szakmák kerülnek “feketelistára”, hanem a recesszió által veszélyeztetett ágazatok – mondta Rácz István. Egy biztosító nem segélyszervezetként működik, ezért a kockázatokat megpróbálják a minimálisra csökkenteni.

A FigyelőNet egy korábbi cikkében már összegyűjtötte a veszélyeztetett ágazatokat: az építőipar, a pénzügyi szektor és a gyártó cégek dolgozói azok, akiket a recesszió érint. Egyes személyi szolgáltatások, a turizmus és a vendéglátás is megsínyli majd a válság hatásait.

Természetesen előre nem tudhatjuk, hogy a jövedelemkiesési biztosítással foglalkozó cég szakértői szerint is ugyaneze ágazatok állásai kerülnek-e a veszélyeztetettek közé.

A biztosítási díj ötven százalékkal is nőhet

A szerződéskötéskor még nem vizsgálják, hogy valakinek mi a szakmája, csak arra kíváncsiak, hogy határozott vagy határozatlan a munkaideje, a cége jelentett-e be csoportos leépítést, hány éves, illetve milyen az iskolai végzettsége. A biztosítást csak azok köthetik meg, akik legalább hatórás alkalmazásban állnak, és legalább egy éve ugyanott dolgoznak – a vállalkozóknak, és azoknak, akik már elvesztették a munkájukat nincs rá lehetőségük.

„A jelenlegi pénzügyi helyzetben valószínű, hogy a biztosítási díj emelkedni fog. Főként akkor, ha lassabban lábal ki a magyar gazdaság a válságból. Erre pedig az elemzők szerint igen jó esély van” – tette hozzá az alkuszcég ügyvezetője. Elképzelhető, hogy napokon belül akár ötven százalékkal is megemelkedik a biztosítás díja.

Több lehet, mint a segély

Az állásvesztés esetén választható havi járandóság nem lehet több 120 ezer forintnál, de a biztosított korábbi fizetésének 80 százalékánál sem. A biztosító 9 hónapig fizet, ez az összeg az állami munkanélküli segélyen felül érkezik az állástalannak.

Amit az állam nyújt

Az állam 270 napig fizet álláskeresési járadékot a regisztrált munkanélkülinek. Az első 90 napra a korábbi átlagkereset 60 százaléka, de maximum a minimálbér 120 százaléka (legfeljebb 82 800 forint), a további időszakra pedig a minimálbér 60 százaléka (41 400 forint) jár – de csak akkor, ha a munkája elvesztése előtti négy évben legalább 365 napot dolgozott az igénylő.

Minél magasabb a biztosított iskolai végzettsége, annál kevesebb havi
díjat kell fizetnie, de az is számít, hogy keleten vagy nyugaton él-e a
dolgozó.

Jelenleg egy fővárosi, 200 ezer forintot kereső diplomás
munkavállalónak havi 2500 forintot kell fizetnie. Egy nyíregyházi szakmunkásnak viszont ugyanekkora bér esetén 5000 forintba kerül havonta. Ha egy fővárosi diplomás havi 120 ezer forintot keres, akkor az állásvesztés után még kilenc hónapig folyósítanak neki havi 90 ezer forintot (a biztosítási díja ebben az esetben 1800 forint/hó).

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.