Kevés a mesterképzés
Idén még viszonylag kevés egyetem és főiskola hirdet meg mesterképzést, többek között azért, mert az alapképzéseken még kevés hallgató végez. Kísérleti jelleggel 2004-ben indultak el az első hároméves szakok, 2006-ban azonban már csak ilyenekre lehetett jelentkezni.
2007-ben a felsőoktatási intézmények államilag támogatott mesterképzésre és kiegészítő alapképzésre a következő
létszámkeretig vehetnek fel hallgatót: BCE-45 fő, BME-30 fő, BMF-15 fő, DE-40 fő, ELTE-40 fő, LFZE-15 fő, ME-20
fő, NYME-10 fő, PE-5 fő, PTE-10 fő, SE-15 fő, SZE-20, SZIE-15 fő, SZTE-30 fő.
Az újonnan meghirdetett szakok elsősorban intézmények mesterképzései, amelyeknek a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató 2007 megjelenése óta lett meg az engedélyük az indulásra. Ilyen például a Budapesti Corvinus Egyetemen a kertészmérnöki vagy növényorvosi szak, vagy a Dunaújvárosi Főiskolán a mérnöktanár mesterszak.
Emellett számos felsőfokú szakképzés és alapképzés is szerepel a kiegészítésben: összesen mintegy ötven új jelentkezési lehetőség közül válogathatnak a jelentkezők, igaz ezek között szerepel olyan is, ami egy már létező szak levelező vagy költségtérítéses formája. Az új jelentkezési helyek száma 15-20 körül van, ezek között szerepel államilag támogatott, illetve költségtérítéses alapképzés és felsőfokú szakképzés is.
Saját felvételi a mesterszakokon
A mesterképzésekre azok jelentkezhetnek, akik alapképzésben oklevelet szereztek – az első ilyen hallgatók idén végeznek. Emellett jelentkezhet az is, akinek „hagyományos” egyetemi vagy főiskolai diplomája van.
Míg az alapképzésben egységes a felvételi, a mesterszakokra az intézmények határozzák meg a bekerülési feltételeket, ez az idei mesterképzéseknél szinte kivétel nélkül vagy alkalmassági vizsga vagy felvételi elbeszélgetés. A 2-4, illetve tanárképzésben öt félév elvégzése után a végzettek pedig akár tovább is folytathatják a tudományos pályát, azaz jelentkezhetnek doktori képzésbe.
Jövőre mindenki fizet
Azok, akik idén szeptemberben kezdik meg a tanulmányaikat, államilag támogatott képzésben is tandíjat, azaz fejlesztési részhozzájárulást fizetnek. Ennek mértéke évente 105, illetve 150 ezer forint, attól függően, alap- vagy mesterképzésben tanul-e a hallgató. Bár a törvény lehetőséget ad arra, hogy az intézmények ettől bármelyik irányban ötven százalékkal eltérjenek, idén minden egyetem és főiskola úgy döntött, marad a minisztériumi javaslatnál.
A hallgatók azonban az első évben nem, csak 2008 szeptemberétől fizetnek. Ez, a korábbiakkal ellentétben vonatkozik a mesterképzésben tanulókra is. Viszont azok, akik 2008 szeptemberében kezdik a mesterszakot, már az első évben is fizetni fognak. Azaz jól járnak azok, akik idén kezdenek mesterszakokon, mert az első évi 150 ezer forintot nem kell kifizetniük.
Mindez nem érinti a költségtérítéses képzésben résztvevőket, akik félévente fizetnek, legtöbbször jóval százezer forint fölött. Azonban arra már van lehetőségük, hogy ha jó eredményeket érnek el, átkerülhetnek az államilag támogatott képzésbe, ahogy a rosszabbul teljesítő, államilag támogatott hallgatók is „lecsúszhatnak”.
