A kormány kiemelt célja a tudásalapú, versenyképes gazdaság és a jobb szakemberképzés megteremtése. Ennek elengedhetetlen feltétele a szakképzés modernizációja, a felnőttkori tanulás támogatása és eredményességének növelése, azaz jól képzett, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakemberekre van szükség.
Az új kormány 2006 nyarán az Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) feladatkörébe sorolta a szakképzés irányítását, a felnőttképzés pedig korábban is e tárca hatáskörébe tartozott. Ezért vált indokolttá, hogy az eddig különálló szakképzés és felnőttképzés intézmény-rendszerét összehangolják és átláthatóbb legyen a két képzés rendszere. Ezért a módosítás nyomán a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészét és a felnőttképzési célú keretet összevonják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármelyik támogatási cél hátrányt szenvedne.
Szak- és felnőttképzés: közös intézetben
A kormányzati struktúra nyári változása nyomán a Nemzeti Szakképzési Intézet az SZMM irányítása alá került. Indokolttá vált, hogy összevonják a Nemzeti Felnőttképzési Intézettel, így szakmailag hatékonyabb, illetve takarékosabb munka folyhat e központi költségvetési intézményben. Ez az intézmény elvégzi a korábban két különálló szervezet eddigi munkáját, gondoskodik a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítéséből következő bevalláskezelésről, illetve a felnőttképzési támogatások lebonyolításáról, szerződéskötési, finanszírozási, ellenőrzési jogköre lesz. Szintén a hatékonyabb, ésszerűbb munka a célja az Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnőttképzési Tanács összevonásának, az így kialakult új testület neve Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács.
A piacképes tudást adó szakképzés egyik záloga, ha a szakképzésben nő a gazdasági kamarák szerepe. A módosítás hatására növekedni fog a gazdasági kamarák hatásköre a szakmai vizsgáztatásban. Ezt szolgálta, hogy Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter a szakképzési együttműködésről szóló keret-megállapodást írt alá december 8-án Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével.
Moduláris rendszer a szakképzésben
Folyamatban van a moduláris képzés bevezetése a szakképzésben. Ebben az új rendszerben egy-egy szakma ismeretanyagát egységekre – modulokra – bontják, így lesznek olyan egységek, amelyek több hasonló szakmához is használhatók. Ez lehetőséget ad arra, hogy újabb, rokon szakma elsajátításához akár a korábban elsajátított modulok fele is hasznosítható legyen. Így a szakképzés gyorsabb és jobban alkalmazkodik a munkaerőpiac igényeihez. Ehhez az új szerkezetű szakképzéshez alkalmazkodik egy új szakmai felügyeleti rendszer. Ezért az OKJ-bizottságok funkcióját a későbbiekben egy 30 tagú tanácsadó testület mintájára létrehozott bizottság veszi át. E testület munkájában az SZMM és az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), a gazdasági és szakmai kamarák, az országos gazdasági érdekképviseletek képviselői vesznek részt, így a szakképzés területén jobban érvényesül a gazdasági szereplők és a szociális partnerek szerepe.
A törvénymódosítás átalakítja a saját dolgozók képzési támogatásának rendszerét. E változástól a kormányzat azt várja, hogy a mikro- és kisvállalkozások – azaz a vállalkozások nyolcvan százaléka – az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben képezik tovább saját dolgozóikat a szakképzési hozzájárulás terhére. A mikro- és kisvállalkozások által felhasználható kötelezettséghányad emelése nyomán a jövőben 200-500 millió forinttal többet fordítanak majd erre a célra a kis cégek is.
A törvénymódosítás növeli az úgynevezett tanulószerződések számát. Ha a központi képzési programban meghatározott, a képzési idő több mint ötven százalékában adott gyakorlati képzőnél folyik a képzés, az csak tanulószerződés alapján végezhető. Tanulószerződést a képzés megkezdését követő első féléven belül csak nagyon szigorú törvényi előírások mentén bonthat fel a gazdálkodó szervezet, például ha a kamarák gondoskodnak arról, hogy más gazdálkodási szervezettel újra megköthesse a szerződést a fiatal. Fontos változás az is, hogy a közoktatásban résztvevő szakképző intézmények, iskolák a korábbinál egyszerűbben kaphatják meg az akkreditációt.
A kormányzati szervezet rendszerében bekövetkezett változások miatt átalakul a Felnőttképzési Akkreditáló testület, létszámát 15 főre csökkentik úgy, hogy a szaktárcák helyett a gazdaság szereplőinek képviselete erősödjön benne.
