Hiller István szerint eddig a politika egyszerűen elhallgatta azokat a demográfiai tényeket, amelyek alapvetően befolyásolják a közoktatás állapotát. Mint mondta szeptember elsején 845 592 diák kezdi meg az általános iskolai tanulmányait, szemben az 1990-es több mint 1,1 millióval. Jövőre ez a szám tízezerrel, 2010-re 70 ezerrel lesz kevesebb.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy az átlagos országos trenddel épp ellentétes tendenciák érvényesülnek például a főváros környéki agglomerációban vagy most már más nagyobb városok – Miskolc, Szeged, Pécs, Győr – környékén is. Az itt lévő településeken ugyanis több diák kezdi meg a tanulmányait, mint tíz éve. A miniszter szerint minderre egyszerre kell figyelni a közoktatás-politika alakításakor.
A miniszter szerint sok iskola tanulólétszáma olyan kicsi, hogy egyszerűen működésképtelen. Bár hozzátette, hogy sokszor egy-egy településen az alacsony diáklétszámú iskola ellenére rengeteg tanuló élhet. E diákokat – ha a szülők tehetik – elviszik a szomszéd település „jobb iskolájába”. Az az érdekes, mondta Hiller István, hogy sokszor azok a szülők is ellenezték az iskolabezárásokat, akik nem is abba az intézménybe járatták gyerekeiket.
A miniszter kijelentette, hogy minden településen megmarad az általános iskola alsó tagozata, legfeljebb nem önálló intézményként, hanem tagintézményként valamilyen iskolatársulásban. (Ez pusztán azt jelenti, hogy esetleg nem helyben kezelik az adminisztratív, irányítási ügyeket.)
Problémás területek
A miniszter szerint az oktatásirányítás nem fordított kellő figyelmet az egyébként bőséges oktatáskutatási eredményekre. Hiller kifejtette, hogy bár ő is egyetért és támogatja az iskolai informatikai fejlesztéseket, de sokszor mindez a hagyományos tudásátadás rovására történt meg. Hozzátette, a vizuális kultúra által, és a multimédiás eszközökkel megszerezhető tudás mellett a hagyományos oktatás-nevelést erősítésére is szükség van. Újra felhívta a figyelmet arra, hogy – most már több vizsgálat szerint is – gyengék a magyar tanulók alapkészségei: gondok vannak az írással, olvasással, szövegértéssel és a számolással. Ezért e területekre különöse figyelmet kell fordítani. Erre adnak lehetőséget például az 5-6. évfolyamon az erre fordítható tanórák.
Az oktatásban felhalmozódó problémákkal kapcsolatban a miniszter megjegyezte, hogy nem a pedagógusok tudásával, elkötelezettségével van a baj, hanem az egész oktatási rendszerrel. Például a pedagógusképzéssel, amelyet, mint mondta, minőségelvűvé kell tenni. Hiller kijelentette: számára a reformnak csak akkor van értelme, ha színvonal-emelkedést eredményez.
Iskolafelújítási program uniós pénzekből
A másik nagy lemaradás az infrastruktúra-fejlesztésben van. Hiller István kifejtette: a hatvanas évek vége, a hetvenes évek eleje óta nem volt Magyarországon átfogó iskola-felújítási program, s kizárólag költségvetési forrásból erre most sem telne. Jelenleg is folynak a tárgyalások arról, hogy a 2007-13 közötti évek fejlesztési tervéből külön forrást különítsenek el a közoktatás infrastrukturális megerősítésére – mondta.
A tárgyalások függvényében, várhatóan a 2007/2008-as tanévtől indulhat el az átfogó iskola-felújítási program, amelynek keretében öt év alatt százas nagyságrendben újulhatnak meg teljes egészében iskolák, illetve ezres nagyságrendben iskolarészek, valamint megvalósulhatnak informatikai fejlesztések is.
Óraszámemelés, tanulói kedvezmények
Az óraszámok változásáról kifejtette, hogy 2002-ben az általános ötven százalékos béremeléssel egy időben csökkentek a kötelező óraszámok. Mint mondta, úgy érzi, ez hiba volt. A 2007/2008-as tanévtől kénytelenek voltak a kötelező óraszámot megemelni – fűzte hozzá. Rámutatott, hogy következő tanévtől a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózását kívánja a tárca segíteni azzal a heti két órával, amely tanórán kívüli tevékenységként előírható a pedagógusoknak. Az esélyteremtéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy folytatódik az Arany János Tehetséggondozó Program, az Útravaló Ösztöndíj Program és az Utolsó Padból Program is.
A tanulói kedvezmények rendszeréről Hiller kifejtette, hogy 7,7 milliárd forint értékben 742 300 rászoruló diák kap ingyen tankönyvet ebben a tanévben. Az általános tankönyvtámogatás ugyanakkor megszűnt, csak a rászorultság elve érvényesül a kedvezmények kiosztásában. A legnagyobb, és – Hiller saját bevallása szerint, számára is kezelhetetlennek tűnő – probléma az, hogy a papíron bevallott rászorultság és a valóságos rászorultság között nem mindig van összefüggés. Mint mondta, a pedagógusok, diákok napi tapasztalata, hogy sokszor a dokumentumok szerint szegény családok gyerekei hetente váltják a menő sportcipőket, mobiltelefonokat. Nem lehet egyelőre eldönteni, ki a szegény, rászorult valójában.
Arra kérte a pedagógusokat, támogassák a Világ Nyelv Program megvalósítását, s kitért arra: 2010-re meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a gimnáziumokban minden diák tanulhasson angol nyelvet.
A Fidesz szerint az igazi változásokról hallgat a tárca
Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője Hiller István szavaira reagálva az MTI-vel közölte: az új tanév legfontosabb változásai azok, amelyekről a választási ígéreteket megszegő miniszter-pártelnök hallgatott. Az MSZP-SZDSZ-kormány minden harmadik iskolát körzetesíteni kíván “hatalmi szóval”. A tanárok illetménye szeptembertől 5-10 százalékkal csökkenhet, mivel a kormány ingyenmunkára kötelezi a tanítókat, tanárokat – írta közleményében.
A miniszternek arról kellett volna szólnia, ha minden rendben van a közoktatásban, akkor vajon miért fordultak az Alkotmánybírósághoz az érintettek, miért alakítottak sztrájkbizottságot a pedagógusok, és miért készülnek tüntetésre a felsőoktatási hallgatók – közölte Sió László, aki kitért arra is, hogy küszöbön áll a tandíj bevezetése, illetve a költségtérítések jelentős emelése a felsőoktatásban. Az ellenzéki szakpolitikus szerint ennek következményeként még a legolcsóbb diplomáért is félmillió forinthoz közelítő összeget kell majd fizetniük a diákoknak, míg a drágább képzések esetében ez az összeg akár a 7-8 millió forintot is elérheti.
Felidézte, hogy a szocialista párt már 2002-ben is iskola- és kollégium-felújítási programot, 10 ezer új, közpénzből megvalósuló felsőoktatási kollégiumi férőhelyet ígért. Az ígéretekből semmi sem lett – közölte, hozzátéve: a nagy hangon beharangozott felújítási programban az intézmények töredéke tudott csak részt venni, mivel sok önkormányzatnak még a bérek kifizetése is erőn felüli feladatnak bizonyult.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
