Írországban hasonló a helyzet
2004-ben Nagy-Britannia mellett Írország és Svédor- szág is megnyitotta munkapiacát a nyolc kelet-európai tagál- lam munkavállalói előtt. Az ír kormány statisztikái szerint tavaly decemberben az ír munkaerőpiacon dolgozók 8 százaléka – 243 ezer alkalma- zott – külföldi volt, legnagyobb részük a keleti új tagállamok- ból érkezett. Az ír napilapok témái között állandóan megtalálhatók a kelet-európaiak munkavállalásáról szóló cikkek, mivel érezhetően „ellepték” az országot. Egy márciusi, reprezentatív közvélemény-kutatás szerint az írek 78 százaléka jónak tartana valamilyen korlátozást, például a kelet-európaiak munkavállalásának külön engedélyez- tetéshez kötését. Egyelőre azt nem lehet tudni, hogy az ország szintén a munkapiaci nyitás mellett dönt a román és bolgár csatlako- záskor.
Southampton már a lengyeleké
A dél-angliai Southampton kikötőjébe minden héten ötször érkezik meg közel 30 órányi út után a lengyel bevándorlókat szállító autóbusz, amely Varsó és Southampton közt ingázik.
A helyi kormányzatnak pontos adatai nincsenek a bevándorolt lengyelek számáról, de mintegy 20 000 főre teszik azok számát, akik a városban próbálnak boldogulni. Ez ebben a dél-angliai városban annyit jelent, hogy minden tizedik polgára mára lengyel származású.
A helyi elöljáróságok szerint a lengyeláradatnak köszönhetően minden egyes szemeszterben közel ezer ember szeretne angolt tanulni a helyi, államilag támogatott nyelviskolában. Ám, ami ennél sokkal fontosabb, az olcsón dolgozó új munkaerővel nem képesek konkurálni az angol munkavállalók. A város vezetői hangsúlyozzák, hogy ugyan a piaci szabad versenyt korlátozni nem kívánják, viszont annál jobban aggasztja őket az egyre nagyobb számban feketén dolgozók után járó adóbevételek elmaradása.
A BBC cikkében két fontos elemet jelöl meg a nagyarányú lengyel migráció magyarázatként: egyfelől az átlagos lengyelországi fizetések éves szinten körülbelül 4000 fontot tesznek ki szemben az angliai 25 000 fonttal (még ha e munkavállalók többsége itt is csak álmodhat majd ilyen átlagjövedelemről); másfelől a lengyelországi magas munkanélküliségi rátát, amely augusztus elején 15,7 százalék volt a felnőtt, munkaképes korú lakosság körében.
Kétlakiból egylaki
A roehamptoni egyetem felmérése szerint
Jól is jár Nagy-Britannia
Az új tagországokból hivatalosan bevándorolt mintegy 400 ezer, többségében fiatal munkavállaló elsődlegesen a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokat töltötte fel ez idáig, a mezőgazdaságban, a vendéglátásban elhelyezkedve. Az általuk fizetett adóbevételek az idén mintegy 300 millió fontot jelentettek a brit államkincstárnak. Az összeg jövőre már 500 milliót, 2007–2008-ban pedig már nem kevesebb mint 1 300 milliót jelent. Mindez hozzájárult Nagy Britannia GDP-jének idei 2,6 százalékosra való növekedéséhez, amely a továbbra is alacsonyan tartható alapkamattal társul. Ugyanakkor a feketén dolgozó – a becslések szerint – kétszázezer kelet-európai viszont bevételkiesést jelent az államnak.
a már bevándorolt lengyelek egyre nagyobb számban gondolnak a hosszabb, illetve végleges letelepedésre. A felmérés szerint a megkérdezettek több mint 40 százaléka legalább két évet kíván eltölteni az Egyesült Királyságban, míg 15 százalék úgy válaszolt, hogy véglegesnek tekinti betelepülését. Alig egyharmad fogalmazott úgy, hogy akár egy éven belül kész hazatérni.
A kormányzat által közölt számadatok – a 2004 májusa és 2006 márciusa közötti időszakot figyelembe véve – 374 555 regisztrált újonnan érkezőről szólnak, közülük 228 235 lengyel állampolgár.
A konzervatív párt bevándorlási ügyekért felelős szóvivője, Damian Green, a BBC News 24 adásában úgy fogalmazott, ideje volna tanulni az elmúlt másfél év példa nélküli bevándorlási mutatóiból, amelyek teljeséggel meglepték a szigetország munkaerőpiacát. Felszólította a kormányt, hogy az EU jelenlegi korlátozásait figyelembe véve éljen a munkaerő-piaci szabadság korlátozásának lehetőségével. A szóvivő azzal érvelt, hogy a csatlakozás előtt jósolt 13 ezer új munkavállaló érkezése helyett tudomásuk szerint mintegy 600 ezer legálisan és illeglisan dolgozó új munkavállaló érkezett. A BBC írásában, Alister Darling kereskedelmi minisztert is idézi, aki szerint szintén kívánatos volna a migráció megfelelő kezelése, bár elismeri azt a tényt, hogy a gazdaság egyes ágainak továbbra is szüksége van az új munkaerőre. Ugyanakkor, hogy az olyan nagy ellátó rendszerek, mint az egészségügy vagy az oktatási rendszer már nem képes kezelni az újonnan érkezők tömegeit.
Eközben kiderült, hogy a lakosság sem támogatja már a munkaerő-piaci nyitást: a Sunday Times közvélemény-kutatása szerint a lakosság 77 százaléka mára úgy véli, hogy szigorú feltételeket kellene szabni az évente újonnan munkát vállalók számának korlátozása érdekében.
Még nem tiszta, hogyan korlátoznák
A bolgár tudományos akadémia pedig kétszázezerre becsüli csatlakozásuk utáni első három évben más uniós tagállamban munkavállalási céllal letelepedő polgárok számát. Közvetlenül az uniós tagság ratifikálása után mintegy 16 ezren hagynák el Bulgáriát a felmérést végzők előrejelzése szerint. Mindenekelőtt fiatalok kivándorlását jelezték előre. Bár Romániában hasonló felmérés még nem készült, a bukaresti székhelyű Premier Global Recruitment munkaerő-közvetítő cég nem országosan reprezentatív felmérésének értelmében több mint 10 ezer román mutat érdeklődést, főleg az építőipari, vendéglátási szektorokban angliai munkavállalásra. Cégüknek jelenleg mintegy 7000 olyan jelentkezője van, akik az újonnan szabott határokat kihasználva vállalnának munkát.
Damian Green a BBC-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a konzervatívok szerint Bulgária és Románia csatlakozásának esetében mindenképpen korlátozásokra lesz szükség. Kiemelte azt a belügyminisztériumi jelentést is, amely szerint körülbelül 45 ezer bűnöző is Anglia területén kíván tevékenykedni jövő évtől. A kérdésre, hogy mégis milyen számban határozná meg az újonnan bevándorlók számát, a bevándorlási ügyekért felelős szóvivő nem akart kitérni, mint mondta, ez elsősorban a többi tagállam hozzáállásától függ.
