Tizennégy éve állásbörze
A Műegyetemi Állásbörze nem csak műszaki, hanem gazdasági, informatikai, pénzügyi, természettudományi, bölcsészettudományi és jogi diplomát szerző végzős hallgatókat is várnak, mivel a cégek számukra is kínálnak lehetőségeket. A tizennégy éve tavasszal, majd 2000 óta ősszel is megrendezett börzéken az állásajánlatokon kívül ma már kínálnak a frissdiplomások elhelyezkedését segítő programokat is. A BME börzéjén az érdeklődők például próbainterjúkon vehetnek részt, amelyeken profi kiválasztási szakemberek „elemzik” az interjúzó viselkedését, előnyös és javítandó megnyilvánulásait, tanácsokat adnak; grafológiai elemzésre is lehetőség nyílik; logikai játékok, előadások, egyéni és csoportos tanácsadás áll rendelkezésre.
Ma nyílt a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem (BME) kétnapos tavaszi állásbörzéje, ahova kétszáztíz vállalat közel háromezer ötszáz állásajánlattal érkezett, a szervezők 9-10 ezer érdeklődőre számítanak. A kiállító cégek között sok a vidéki, ám úgy tűnik, ők találnak legnehezebben munkaerőt. A fiatalok nem szívesen vállalnának vidéken munkát, de akadt olyan pályakezdő is, aki a FigyelőNetnek azt nyilatkozta, inkább feladná a szakmáját egy pár évre, mintsem elköltözzön Budapestről képesítésének megfelelő munkahely híján.
Bajban a vidéki cégek
A cégek kettős céllal érkeztek a börzére. Egyrészt folyamatosan tudatosítani szeretnék a frissen végzettekben jelenlétüket, de többségük konkrét állásajánlatokat is hozott. Ma már a munkaerő-toborzás egy fontos elemét képezik az állásbörzék, több vállalat prezentációkkal is reklámozza magát. Úgy tűnik erre leginkább vidéki vagy vidéki központtal is rendelkező cégek szorulnak rá, mivel a magyar munkaerő mobilitása rendkívül alacsony. Az állásbörzén résztvevő Jabil Circuit elektrotechnikai eszközöket gyártó szombathelyi-tiszaújvárosi vállalat munkatársai saját tapasztalataikról beszéltek a FigyelőNetnek. Véleményük szerint öt-hat évvel ezelőtt egyáltalán nem volt jellemző a munkahely miatt más városba való költözés, az utóbbi időben javult azonban a helyzet különösen a mérnökök, vezetők, középvezetők körében figyelhető meg nagyobb hajlandóság a költözködésre, de a fizikai dolgozók esetében is tapasztaltak némi javulást. A miskolci, hatvani, egri teleppel is rendelkező Bosh egyik munkatársa a FigyelőNetnek kifejtette, hogy a pályakezdők többsége inkább a fővárost részesíti előnyben, néhány fárasztó metropoliszi év után azonban jobban hajlanak munkára vidéken.
Páll Emil a CVO fejvadászcég munkatársa szerint a legnagyobb visszatartó erő, hogy a vidéki bérek jelentősen, adott esetben húsz-harminc százalékban is elmaradnak a pestiektől. Harminc éves kor felett pedig az emberek családot, lakást szeretnének. A szakember általános tapasztalata, hogy akik alkalmasak lennének egy vidéki pozíció betöltésére, keveslik a fizetést, akik pedig elhelyezkednének, nem rendelkeznek a megfelelő képességekkel, ezek közül első helyen a nyelvtudást említette. Sokszor a magyarországi vállalati kultúra a visszatartó erő, az előző korszak vezetési metódusait még sok cégnek nem sikerült levetkőznie, ettől a fiatalok megriadnak. Végezetül egy kis realitásérzék sem ártana a magyar munakerőpiaccal kapcsolatban, a frissdiplomások közül sokan idealisztikus elképzelésekkel rendelkeznek a jövendő munkahelyükkel kapcsolatban, fejezte be az üzleti menedzser.
A munkaadók tapasztalatait igazolták a megkérdezett fiatalok is, akik közül jelenleg senki sem vállalna szívesen munkát vidéken. Egyöntetűen úgy vélik, hogy Budapesten jobbak a lehetőségek. A legtöbben még azzal érvelnek, hogy vidéken jóval alacsonyabbak a bérek, még a hiányszakmákban is, meglátásuk szerint Kelet-Magyarországon a legrosszabb a helyzet. A fiatalok számára visszatartó erő a vidék viszonylagos elmaradottsága, ami a szórakozási-kikapcsolódási lehetőségeket illeti, és végül a családi, baráti kötödéseket említették. Akadt olyan is, aki azt mondta, hogy ha kell, átmenetileg még szakmáját is szívesebben hagyná el, mint Budapestet.
A karrierjük is más lesz
A vidéket választó munkavállalók, úgy tűnik, más karrierutat is választanak maguknak. A Jabilnál például a lakóhelyüket elhagyó alkalmazottak körében alacsonyabb a fluktuáció. Ezt azzal magyarázzák, hogy aki már meghozta a döntést, és elköltözött, az nem szívesen változtat munkahelyet. Páll Emil, a CVO fejvadász cég üzleti menedzsere ezt azzal egészítette ki, hogy vidéken eltér a vállalati kultúra, ott a dolgozók sokkal több időt, tíz évet is eltöltenek egy munkahelyen, míg Budapesten három-négy évente váltanak. A Bosh-nál úgy látják, hogy budapesti üzemeiknél nagyobb a fluktuáció, mivel Pesten több a lehetőség, vidéken adott esetben pedig csak egy nagyobb cég működik, ahol hasonló munkakörben tudna elhelyezkedni a munkavállaló.
Csábítanak vidékre
A vidéki cégek különböző módon oldják meg a problémát, az egyik megoldás a fokozott jelenlét, például állásbörzéken. A másik vonzó ajánlattokkal, segítséggel könnyíteni meg a letelepedést, beilleszkedést. A Jabil dolgozói képzését is támogatja, például műszerészből mérnököt képeznek, vagy felsőoktatási intézményekkel kötnek kooperatív szerződéseket, mellyel lehetőséget biztosítanak a végzősöknek az utolsó évben gyakorlatra a cégnél. A cég bevallása szerint fővárosi viszonylatban is versenyképes juttatáscsomagot ajánl. A debreceni National Instruments híresen kellemes, lazább vállalati kultúrájával, különféle juttatásokkal, albérlet-támogatással könnyít, vagy egészítenek a szakdolgozat megírásában.