A csúcstalálkozó végén elfogadott közös nyilatkozatban az állam- és kormányfők vállalták, hogy a tavaly elindult folyamatok eredményeként 2007 végéig mintegy hatmillió új munkahelyet teremtenek. Ez a munkanélküliségi ráta egy százalékpontos javulását jelenti. A zárónyilatkozat szerint az elmúlt évek során bevezetett munkaerő-piaci reformok kezdik meghozni a gyümölcsüket, így van esély rá, hogy 2010-ig évi kétmillió új munkahely jöjjön létre. Ezzel az Európa Tanács a foglalkoztatás bővülésére vonatkozóan a harmadik stratégiát hagyta jóvá hat éven belül. Az Európai Unió 2000-ben Lisszabonban elfogadott akcióterve szerint az évtized végére az unió a világ legversenyképesebb gazdasága lesz. A célhoz vezető egyik elemként a terv huszonkétmillió új munkahely megteremtését, és a hetven százalékos foglalkoztatási szint elérését tűzte ki célul.
Nehézkesen teljesülő tervek
A félidőben vagyunk, és az akciótervben foglaltakat, melyhez hazánk is csatlakozott, eddig nem sikerült teljesíteni, a gazdaság versenyképessége csökken, 2004-re pedig a munkanélküliség korábban sosem tapasztalt mélypontra, kilenc százalékra süllyedt. A munkanélküliek száma Magyarországon szintén emelkedett, a foglalkoztatás a munkanélküliséggel párhuzamosan nőtt ugyan, de mindössze ötvenhét százalékos pillanatnyilag. A kudarc hatására tavaly az Európai Bizottság, majd a tanács újabb nagyszabású munkahely-teremtési stratégiát fogadott el: a megfeneklett lisszaboni tervek felmelegítéséről volt szó. Jóllehet a terv újfent optimista, sokkal szerényebb számokkal dolgozik. 2010-ig mindössze hatmillió új unkahellyel számol a korábbi huszonkettővel szemben, és hiányzik az unióra, mint a világ legversenyképesebb gazdaságára vonatkozó terv is. Ezzel magától értetődően úszott a hetvenszázalékos foglalkoztatási szint. A pénteki dokumentum, feltehetően a kedvező tavalyi adatok tükrében ismét derűlátóbb, és nem zárja ki az évi kétmillió új állást.
Fókuszban a fiatalok és az idősek
Új elem viszont a múlt heti csúcson elfogadott határozatok közt a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének lényeges javítását megcélzó ígérethalmaz. Uniós szinten tíz százalék alá akarják szorítani az iskolát idő előtt elhagyók arányát, szeretnék elérni, hogy a huszonkét évesek legalább nyolcvanöt százaléka rendelkezzen középiskolai végzettséggel, illetve ígéret hangzott el arra vonatkozólag is, hogy 2007 végéig a pályakezdő fiataloknak hat hónapon belül, 2010-ig bezárólag pedig négy hónapon belül állást, szakmai gyakorlatot, továbbképzést ajánljanak fel. Az Európai Tanács célkitűzése, hogy az idősebbeket a munkaerőpiacon tartsa, ennek érdekében a kormányoknak a munkaképes kor meghosszabbítását, a fokozatos nyugdíjba vonulást és a részmunkaidős foglalkoztatást javasolja. A Tanács szeretné előmozdítani a nők nagyobb arányú foglalkoztatását is. Ennek jegyében az állam- és kormányfők jóváhagyták az Esélyegyenlőségről szóló európai paktumot. A zárónyilatkozat arra is felkéri a tagállamokat, hogy különleges figyelmet szenteljenek a „flexicurity”-nak, azaz a rugalmasság és a biztonság együttes kihívásának.
Magyar kihívások
Magyarországon ötvenhét százalékos a foglalkoztatási ráta, Csizmár Gábor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter évi fél-egyszázalékos emelkedést tart reálisnak. A pályakezdők helyzete Magyarországon a többi uniós tagállaméval összehasonlítva kedvezőnek mondható, legalábbis, ha diplomával rendelkeznek. Itthon ugyanis az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a friss diplomások 87 százaléka talál munkát, ugyanakkor az is igaz, hogy a pályakezdő diplomások munkaerő-piaci helyzete valamelyest romlott az utóbbi időben. Az általános vagy középiskolai végzettséggel rendelkezők azonban már jóval nehezebben tudnak elhelyezkedni: a 15-24 év közötti népesség munkanélküliségi rátája az elmúlt két évben jelentősen, 14 százalékról 19 százalék fölé emelkedett. Az uniós célok teljesítése Magyarország számára is komoly kihívásokat jelenthet.
Az időseket érintő célok szintén komoly feladatot rónak a magyar foglalkoztatáspolitikára, bár az MTA Közgazdasági Intézetének kutatói szerint az idősek munkapiaci lehetőségei végre normalizálódni látszanak, néhány intézkedés azonban ez ellen hathat. A FigyelőNet a munkaügyi miniszternek feltette a kérdést, vajon az a jelenleg is hatályban lévő törvény, mely lehetőséget teremt a harmincnyolc éves munkaviszonnyal rendelkező, ötvenhetedik életévüket betöltött nőknek a kedvezményes nyugdíjba vonulásra, illetve a miniszterelnök legfrissebb javaslata, mely szerint azok a két éve tartósan munkanélküliek, akik elmúltak ötvenöt évesek nyugdíjba mehetnek, nem ellenkezik-e az Európai Bizottságban és Tanácsban elfogadottakkal. A miniszter azt a választ adta a kedvezményes nyugdíjra vonatkozólag, hogy szeretnék rugalmasabban kezelni a nyugdíjkorhatárt, a tartós munkanélküliek számára pedig szeretnének biztonságot teremteni. Utóbbi, számításaik szerint durván húszezer embert érint, az érintettek köre azonban évről-évre fogy – jelentette ki Csizmár Gábor.
