Miért nem terjed?
A Foglalkoztatáspoli-tikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) nemrég megjelent Fehér Könyve a hazai helyzetet az info-kommunikációs infra-struktúra fejletlensé-gével és a konzerva-tív munkaadói attitűddel magyaráz-za. Déri Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség szakértője szerint a távmunka lassú terjedésének egyik fő oka az alacsony foglalkozta-tottság, és az sem kedvező, hogy itthon egyidejűleg formáló-dik a vállalkozói- és a távmunka-kultúra. „Mindazontáltal a magyar fiatalok krea-tívak, sokan külföldi cégek számára is dolgoznak távmunká-ban” – teszi hozzá Déri.
Magyarként Olaszországban munkát találni rendszerint kész tortúra. A szoftverfejlesztéssel foglalkozó Zsuzsannának azonban nem kellett megtapasztalnia e nehézségeket. Tavaly decemberben ugyan olasz párjához költözött, ám egy Milánóhoz közeli kisvárosban élve azóta is változatlan munkakörben dolgozik az óbudai HUMANsoft Kft.-nél. A feladatokat e-mailben kapja meg, munkáját elektronikusan ellenőrzik főnökei, a kollégákkal pedig a Skype internetes telefonrendszerén keresztül értekezik. A 150 fős vállalatnál rajta kívül még 22-en dolgoznak távmunkásként, a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ (BMIK) pályázatának jóvoltából. A hat hónapig járó, fejenként havi 80 ezer forintos bértámogatás feltétele, hogy az érintetteket minimum egy évig távmunkában foglalkoztassák.
Tisztázadnó kérdések
A pénz elnyerését követően legelőször az üzletágakat, majd az alkalmas személyeket választották ki. Az első reakció általában a bizonytalanság volt, számos kérdés és ellenérzés fogalmazódott meg, ezeket sikerült eloszlatniuk. A felmerülő problémákra pedig közösen találtak megoldást. A mobiltelefon költségkeretet fejenként ezer forinttal emelték meg, és az otthoni internet-hozzáféréshez is támogatást nyújtanak. A vagyonbiztosítás összege havonta 9 ezer forinttal, a cégközpont sávszélességének megduplázása – aminek előnyeit természetesen nemcsak a távmunkások élvezik – havi 20 ezerrel kerül többe, mint korábban. A HUMANsoft esetében egyszeri kiadást az informatikai beruházás és a pályázatírás igényelt, összesen 2 millió forint értékben.
„Középtávon járulékos költségeket tudunk majd megtakarítani, hiszen a HUMANsoft további bővülése esetén nem kell rögtön újabb irodarészt bérelnünk, és a parkolóhelyeket is hatékonyabban tudjuk kihasználni. Ezek mértékéről azonban még nem készültek pontos számítások” – fűzi hozzá Szabó Márta humán erőforrás vezető. Miután sikerült a „kiválasztottak” félelmét eloszlatni, már örömmel fogadták a lehetőséget.
Felkészítették a munkavállalókat
A távmunka megkezdése előtt mindenkinek tréningen kellett részt vennie. A bértámogatás mellett a pályázati pénz másik része – 1,1 millió forint – képzési támogatás, az ebből megszervezett oktatáson informatikai, ergonómiai, jogi és menedzsment témákon kívül időgazdálkodási ismereteket tanítottak.
Még a „puhatolózó” elbeszélgetésen világossá tette a cégvezetés, hogy nem kötelező otthon dolgozni. A távmunkásoknak jó ideig megmaradt a benti asztaluk, számítógépük, és ma is van pár munkaállomás azok számára, akiknek éppen kedve szottyan beugrani a központba. A vállalati parkolóhelyek számát is csak jó pár hónap alatt, lépcsőzetesen csökkentették. Szabó Márta szerint a távmunkára való átállás során a fokozatosságra és a megfelelő kommunikációra kell ügyelni, később pedig a folyamatos kapcsolattartáson van a hangsúly. A rendszermérnökök hetente üzleti reggelivel egybekötött értekezleteken találkoznak főnökeikkel, és a kollégák továbbra is együtt járnak bowlingozni, sportolni. „A felmerülő problémák megvitatására a szoftverfejlesztők újabban egyikük lakásán találkoznak, az irodába sokan a „céges” masszázs miatt járnak be” – enged betekintést a mindennapokba Szabó Márta.
A közszféra példa-mutató lehetne
A szakértők szerint szerencsés lenne, ha az egyelőre óvatos fenntartással visel-tető közszféra is bekapcsolódna a programba. A Magyar Tudományos Aka-démia, a Központi Statisztikai Hivatal és néhány önkormány-zat is próbálkozik a távmunka bevezeté-sével – egyelőre kísérleti jelleggel.
Szatelit-iroda, a jövő
Munkaköri sajátosságokból fakadóan az üzletkötők, területi képviselők, kárszakértők mindig is munkahelyüktől távol, de nem otthon dolgoztak. A mobil mellett az otthoni távmunka viszont motivációs eszközként jelenik meg. A tanácsadó szerint a jövő a szatellit-iroda vagy teleház megoldás, ahol a tevékenység elvégzéséhez szükséges infrastrukturális és infokommunikációs eszközökkel felszerelt virtuális irodában több hasonló profilú vállalat munkavállalói dolgozhatnak, mindezt akár egységes bérleti díj fizetése mellett.
Bár a teleházak kialakítása itthon még gyerekcipőben jár, az Európai Telekommunikációs Karriertanácsadó és Képző Központ (ETKKK) már virtuális asszisztensképzést is indít. A három hónapos szakmai, számítógépes, jogi és könyvelési alapismereteket adó program elvégzése után a jelölt alkalmas lesz arra, hogy elektronikus úton utasítást adó főnökének jobb keze legyen. Méghozzá úgy, hogy az irodában ügyködő asszisztens napokig, vagy akár hetekig nem is találkozik a vezetővel.
