Jó az IBS-diploma a munkaerőpiacon
A cégek szeretik az IBS diplomával rendelkezőket, nyilatkozta a FigyelőNetnek Csedő Csaba, a Hay Group tanácsadó cég senior menedzsment tanácsadója. Hozzátette: a gyakorlatorientált, pozíciókhoz – marketing, sales, projektmenedzser – szívesen alkalmazzák őket. Az IBS-ben diplomázottak előnyei közül az ott végzettek gyakorlati és angol tudását emelte ki Balázsy Krisztina, a Grafton tanácsadó cég vezető tanácsadója. A gyakorlati tapasztalat különösen a pályakezdők esetében fontos, hangsúlyozta. Hátránya viszont az intézménynek, folytatta a szakember, hogy a pénzügyi, számviteli vonalon a diákok nem a magyar sajátosságokat tanulják, hanem a nemzetközi trendeket, ellentétben például a Corvinusszal, továbbá úgy véli, hogy az IBS oktatói a kellőnél jobban vértezik fel diákjaikat önbizalommal, ami egy állásinterjún nem mindig jön jól.
A siker titka: praxis és idegen nyelv
A sikert a gyakorlatközpontú oktatásban és az erős angol nyelvi és nyelvű képzésben látja az intézmény. A diákok már a harmadik évtől bekapcsolódnak a munka világába, a tanulmányok része a kötelező egy éves szakmai gyakorlat, melyet egy cégnél töltenek el, vagyis elkezdenek fizetésért dolgozni, és döntéseket hozni. Az IBS ezzel a ’gyakorlat versus elmélet’ vitájában a gyakorlat mellett teszi le a voksot. Rück Edina, az iskola marketingvezetője, egykori IBS diák is elismeri: meglehet, hogy diákjaik elméleti ismeretei nem olyan mélyek, de a gyakorlatiasság ezt kompenzálja. A tanulmányok utolsó évében a tanrend is a gyakorlathoz, illetve a munkához igazodik: az előadások, a szemináriumok zömmel a délutáni órákban kaptak helyet, hogy a munkavégzést a legkevésbé zavarják. Az intézmény durván száz cégnek közvetít ki diákokat, akik egy supervisor szárnyai alatt kezdik el vállalati pályafutásukat, a főiskola részéről pedig egy tutor személyében jelenik meg a szakmai támogatás.
A gyakorlat végén egy szemeszter-beszámolót írnak a munkában eltöltött tapasztalatairól a diákok, melyet később a szakdolgozathoz felhasználhatnak. A hallgatók egy évre kötnek szerződést a cégekkel, a fizetésekben, pedig mindig az adott vállalattal egyénileg állapodnak meg. A rendszer, úgy tűnik, állja a kritikát, ugyanis a diákok ötven százaléka tanulmányai befejeztével annál a cégnél marad, azaz jut alkalmazáshoz, ahol gyakornoki évét töltötte. Sőt, a kötelező gyakornoki év után is nagy számban – közel negyven százalék – döntenek úgy a hallgatók, hogy az utolsó évet munka mellett fejezik be.
A magas szintű, tárgyalóképes angoltudás záloga az intenzív nyelvtanulásban és az angol nyelven folyó oktatásban rejlik. A főiskolán angol és/vagy magyar oklevél megszerzésére van lehetőség. A főiskola angol akkreditációval kezdte pályafutását, magyar oklevelet 1997 óta állítanak ki. A diákok többsége az angol diplomára is pályázik, az idegen nyelvű oktatásba való bekapcsolódásban nyelvi felkészítő segít, melyben minden évben hatvan-száz diák is részt vesz. Segíti az átállást, hogy az első évben lehet magyarul is hallgatni az órákat, az angol diplomához elég a második évtől angol nyelven tanulni. A nyelvtanfolyamok költségesek, tapasztalhatjuk is, hogy az állami felsőoktatási intézményekben sorra szűnnek meg a nyelvi lektorátusok. Rück Edina elmondta, hogy ezen nem akar spórolni az iskola, hiszen a siker, a gyors elhelyezkedés, a jó fizetés egyik fundamentuma az angol és minimum egy második idegen nyelv oktatása.
Piaci résben
Az iskola egy piaci rést talált, legalábbis ez következik abból, hogy a vezetőség szerint nincsenek hazai riválisok. Rück Edina kifejtette, hogy az egyik hazai intézmény vagy nem tanít angolul vagy nem ad két diplomát vagy nem gyakorlatcentrikus az oktatás. A konkurens iskolákat külföldön kell keresni.
Az iskola hallgatóinak közel negyede érkezik külföldről. A külföldi diákokra viszont némileg más sors vár, ami elhelyezkedési kilátásaikat illeti. Ránki Zsuzsanna, a karrier iroda vezetője a FigyelőNetnek elmondta, hogy a magyarországi cégek nem szívesen alkalmaznak külföldi munkaerőt, magyar nyelvtudás hiányában, függetlenül attól, hogy a munkakör megköveteli-e a magyar használatát. Különös módon a multinacionális vállalatok sem képeznek kivételt. Ránki Zsuzsanna szerint az itt tanuló külföldiek szeretik Magyarországot és a fővárost, és itt szeretnének dolgozni, ezért a külföldieknek külföldi gyakorlatot javasolnak, olyan multinál, mely idehaza is jelen van, cégen belül ugyanis már könnyű a mozgás; ha helytállt, visszatérhet Magyarországra.
Könnyű bekerülni
A kezdeti időszakban alapvetően Budapesten, illetve külföldön élő és dolgozó felsővezetők és értelmiségiek gyermekei iratkoztak be az IBS-be. Ez a kör kiszélesedett, és ma már magyar kis- és középvállalatok vezetőinek gyermekei is szép számmal jelentkeznek az intézménybe. Közös jellemzőjük, hogy gyorsan be akarnak kerülni a munkaerőpiacra.
Három szak közül választhatnak: gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel, nemzetközi tanulmányok szak nemzetközi kapcsolatok vagy európai tanulmányok szakiránnyal. A főiskola ponthatárai alacsonyak, túljelentkezésről alig lehet beszélni, gyakorlatilag mindenkit felvesznek az országos minimum ponthatár felett. Akik kiesnek, azok az iskola első tanulmányi évének szűrőjén akadnak fenn. Ez a szűrő a motivációs szintre, az alkalmasságra és a felsőfokú tanulmányokra való érettségre fordít hangsúlyt. A kreditrendszer bevezetéséig a beiratkozott hallgatók huszonöt-harminc százaléka lemorzsolódott, az új rendszerrel azonban szinte mindenki le tud diplomázni.
Tényleg segít a karrier iroda
Az elhelyezkedést a magyar felsőoktatási intézmények között, ambíciójában egyedül álló karrier iroda se-gíti. A márciusban in-duló irodában egy kompetenciateszt segítségével felmérik a jelentkezők ké-pességeit, majd az esetlegesen fejlesz-tendő területekre kurzusokat készí-tnek. A kurzusok a-nyagát az iskola oktatói egy multi-nacionális vállalat menedzsereivel kö-zösen dolgozták ki. „Nem garantáljuk, hogy valaki annál a cégnél kap munkát, ahol szeretne, de hogy kap munkát, azt igen.”
Az alapképzés tandíja kétezer euró, tehát durván ötszázezer forint félévenként. A menedzsment is belátja, hogy ekkora kiadást nem minden család engedhet meg magának, a pénz kétségtelen szűrőként jelenik meg, úgy vélik azonban, hogy az intézmény ezzel együtt hozzátesz, és nem elvesz a magyar felsőoktatáshoz. Az iskolán belül nincs lehetőség hitelre, az állami diákhitelt azonban sok diák felveszi, még a jómódú szülők gyermekei is. Az anyagi terheket enyhítheti, hogy a gyakorlaton lévő hallgatók tandíját a cégek túlnyomórészt kifizetik. Van továbbá egy keret, mely lehetővé teszi, hogy a tehetséges, de szerényebb anyagi körülmények közt élő diákok is tanulhassanak az IBS-en, a tandíjmentességhez a maximális felvételi pontszám megszerzésére van szükség, és kiváló tanulmányi előmenetelre, melyet szemeszterről szemeszterre ellenőriznek.
Marketinggel a túlélésért
Az iskola teljesen önfennatartó. Sem állami, sem egyházi, sem alapítványi támogatásban nem részesül, a kiadásokat a tandíjakból fedezik. Az iskola a tavalyi évet leszámítva indulása óta veszteséges, 2005-ben sikerült először null szaldóval zárni az évet. Mivel támogatásban nem részesülnek, és fiatal intézményről van szó, a folyamatosan a piaci pozícióért küzdő iskola felismerte a marketing eszközök alkalmazásának szükségességét. Hirdetések, kiadványok, kiállítások népszerűsítik az intézményt egyfelől. Felkeresik a középiskolákat is, ahol jobbára osztályfőnöki óra keretében mutatják be az IBS-t, de kapcsolatban állnak a hazai munkaügyi központokkal, jelen vannak az interneten, továbbá hazai és külföldi oktatási kiállításokon.
Bennfentesek klubja
Az IBS sikerének motorja a diákok gyors munkába állása, amiben az ismeretségi körnek kiemelt szerepe van, ezért a főiskola komoly erőfeszítéséket tesz, hogy a több mint ezer ex-diákot tömörítő öregdiák szervezet segítségével életben tartsa és ápolja a kapcsolatokat. A munkába állt ex-főiskolások előszeretettel keresik fel az alma matert, ha gyakornokra, új munkaerőre van szükség a cégnél, az üzleti szférában betöltött egyre nagyobb jelenlétükkel párhuzamosan pedig ez a folyamat gyorsul.
