Pénzügy

Romlik a közoktatás megítélése

admin
admin

2006. 03. 03. 07:13

Egy friss közvélemény-kutatás szerint romlott az oktatás színvonalának társadalmi megítélése. Azok, akiknek a családjában van iskolás gyerek, kedvezőbben értékelik a közoktatást.

Örvendetes, hogy végre eljutott a tanulói teljesítményeket vizsgáló nemzetközi PISA-felmérések híre a szélesebb közvéleményhez – értékelte az Országos Közoktatási Intézet (OKI) által készíttetett közvélemény kutatást Halász Gábor. Az OKI főigazgatója szerint korábban túlzott mértékben volt elégedett a lakosság a magyar iskola minőségével, hiszen annak eredményei sajnos nem igazolták vissza a pozitív megítéléseket.

Az OKI háromévente adja ki – és teszi szabadon hozzáférhetővé – a Jelentés a magyar közoktatásról című összefoglaló tanulmánykötetet. Ezt mindig megelőzi egy 1000 fős, a felnőtt lakosságra reprezentatív közvélemény-kutatás. Az idei kötet decemberben várható, a közvélemény-kutatás első eredményei azonban már megvannak.

Az iskolázottak elégedetlenebbek

A felmérés regisztrálja, hogy míg 2002-ben a megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy jó, vagy nagyon jó az oktatás színvonala, addig 2005-ben ez a szám 32 százalékra apadt. Ezzel szemben többen lettek azok, akik szerint rossz vagy nagyon rossz a színvonal: négy évvel ezelőtt csak az emberek 5 százaléka gondolkozott így, tavaly azonban már 11 százalék.

Amikor elkezdtük ennek okait vizsgálni, rögtön feltűnt, hogy minél iskolázottabb valaki, annál inkább elégedetlen a közoktatással – mondta Halász Gábor. A másik fontos (és merőben új) tapasztalat szerint a közoktatás lakossági megítélésében meghatározó volt, hogy a válaszolók mennyire ismerik a PISA vizsgálat eredményeit. Ha valaki nem hallott még a PISA vizsgálatról, sokkal kedvezőbbnek ítéli meg a közoktatást, ami különösen a kevésbé képzettekre jellemző. Érdemes hangsúlyozni: ilyen rövid idő alatt az oktatás színvonalában nem történhet jelentős mértékű tényleges javulás vagy romlás. Az, aminek a változását itt megfigyelhetjük, az emberek szubjektív közérzete.

Amikor az első PISA eredmények 2001 decemberében megjelentek, Németországban már másnap tele volt vele a média, valóságos sokkot okozott az országban a diákok gyenge teljesítménye. Itthon ugyanebben az időben ezek az eredmények egy ideig semmilyen nyilvánosságot nem kaptak, így a lakosság azt gondolhatta, hogy semmi baj az iskolával. Ez látszik az akkori elégedettségi mérésben is. A PISA 2000 vizsgálatról először a 2002-es választási kampányban lehetett hallani!

A változtatásokkal jó irányba mennek

A mostani felmérésben kikérték a lakosság véleményét azokról az intézkedésekről, amiket az oktatáspolitika a magyar iskola rossz teljesítményének orvoslása érdekében hozott. A buktatás eltörlését és a szöveges értékelés bevezetését alsó tagozatban, az idegen nyelvi nulladik évfolyam beindítását a középiskolában, és az érettségi vizsga szemléletének megváltoztatását a lakosság egyértelműen pozitív elmozdulásnak értékelte: egy ötös skálán mindegyik legalább négyest kapott. Egyedül az évismétlés területén oszlott meg valamennyire a megkérdezettek véleménye, ezt 44 százalék értékelte helyesnek, 39 százalék értékelte helytelennek.

A megkérdezettek, úgy tűnik, hogy elfogadják azokat a vélekedéseket, hogy a rossz eredmények mögött a gyerekek iskolai túlterhelése van, az hogy az iskolában túl sok elméleti ismeretet akarunk ráerőszakolni a diákokra.

Nagyon érdekes, hogy azok, akiknek a családjában van iskolás gyerek, kedvezőbben értékelik az iskolát – tette hozzá Halász Gábor. Akiknek közvetlen tapasztalataik vannak a közoktatásról, elégedettebbek, mint azok, akik csak közvetve, leginkább a médiából hallottak a problémákról.

Nem vonzó a pedagógus-pálya

Magyarországon adott számú iskoláskorú gyerekre több pedagógus jut, mint általában az OECD országokban. Ez Halász szerint azt jelenti, hogy a magyar oktatásnak elvileg jobban kellene teljesíteni, mint ahol több gyerek jut egy tanárra. A PISA vizsgálatok ezt sajnos nem igazolják, tehát a rendszer szervezése e területen nem hatékony.

A főigazgató hozzátette, hogy a pedagógus pálya – nagyrészt az elégtelen bérezés miatt – nem a legvonzóbb, bár a fizetés tekintetében valamelyest javult a helyzet a 2002-es béremelés óta. Halász Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy a pedagógus-bérek relatív szintje nem függ a nemzeti jövedelemtől, például Törökországban a pedagógusok jövedelme, az egy főre jutó nemzeti jövedelemhez képest magasabb, mint Magyarországon.

Egy nemrégiben lezajlott OECD vizsgálat a pedagógusok körében arra volt kíváncsi, hogy az adott országokban mennyire alkotó, kreatív önálló értelmiségi munka a tanári hivatás, és mennyire jó az iskolák légköre. Az eredmény az volt, hogy a kreatív, a szakmai önmegvalósításra törekvő személyiségeknek gyakran nem kedvez az iskola. Ez így van nemcsak Magyaroraszágon, hanem az egész környező régióban. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy erős kontraszelekció tapasztalható e területen: az önmegvalósító, kreatív fiatalok közül sokan vagy nem mennek pedagógusnak, vagy elhagyják a pályát. Halász Gábor hozzátette, hogy ennek ellenére rengeteg nagyon jó iskola van az országban, kitűnő, jól felkészült pedagógusokkal.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. február 26.
A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a főváros III. kerületében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.