2+3+2
A csatlakozási szer-ződés szerint az EU tizenötök hét évet kaptak munkaerő-piacuk teljes megnyi-tásáig. Az első két év után felül kell vizs-gálják addigi poli-tikájukat, és újra döntést kell hozniuk a munkavállalók szabad áramlásának megengedéséről, részleges vagy teljes korlátozásáról. Jövőre azonban még nem kell megindokolniuk döntésüket, a szer-ződés szerint a tagállamoknak vita nélkül el kell fogad-niuk a határozatot.
A sajtóban megjelent hírek ellenére hivatalosan még egy régi uniós tagország sem jelentette be, hogy az első kétéves átmeneti időszak után 2006. május 1-jén feloldaná a kelet-európaiakra vonatkozó munkavállalási korlátokat. Mint azt a FigyelőNet korábban megírta, Finnországban is csak egy bizottság támogatta a munkaerő-piaci nyitást, amely ugyan munkáltatókat és szakszervezeteket tömörít, tehát feltételezhetően széles társadalmi réteg támogatná a kormányzat ránk nézve pozitív döntését. „Eddig azonban semmilyen hivatalos értesítést sem kaptunk semelyik korlátozó tagállamtól, hogy feloldaná a szabad munkavállalást akadályozó korlátokat” – tájékoztatta lapunkat Ladó Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) Integrációs és Nemzetközi Főigazgatóság főigazgatója. A magyar munkaügyi minisztérium tudomása szerint több országban is bevonták a szociális partnereket is az egyeztetésbe. Az azonban az egyes tagállamoktól függ, hogyan születik meg a végleges döntés. Franciaországban például a legmagasabb politikai szinten fog eldőlni, hogy májustól dolgozhatunk-e szabadon – tájékoztatott az FMM főigazgatója.
Csak a hivatalos a biztos
A főigazgató óvatosságra intett a találgatásokat illetően, hiszen még az is előfordulhat, hogy egy biztosnak látszó döntés a visszájára fordul. Az olasz munkaügyi miniszter például a teljes liberalizációt szorgalmazta az EU bővítésekor, a parlament azonban végül a nyitás ellen szavazott. Ennek ellentéte is előfordult: Svédországból a korlátozások fenntartásáról szóló hírek érkeztek, az utolsó pillanatban azonban – teljesen váratlanul – az újonnan csatlakozók szabad munkavállalása mellett döntöttek.
A korábbi tapasztalatok fényében a magyar fél csak akkor hiszi el a nyitásról szóló híreket, ha hivatalos úton kapunk értesítést – mondta Ladó Mária. A sajtóban napvilágot látott hírek ellenére Spanyolországból például olyan jelzéseket kapott az FMM Nemzetközi Főigazgatósága nemrégiben, amelyek nagy óvatosságra intenek. A főigazgató asszony hangsúlyozta, hogy éppen ezért semmiképp sem akarnak túl korán harangozni.
Mégis segít a brüsszeli jelentés?
Azt már tavaly év végén is lehetett tudni, hogy a kelet-európaiakkal szembeni korlátozások feloldására Finnországban, Spanyolországban, Dániában és Portugáliában van a legnagyobb esély. Ladó Mária tájékoztatása szerint az Európai Bizottság február elején nyilvánosságra hozott jelentése, a szabad munkavállalást érintő átmenetei időszak első két évét elemzi, minden tagállamot megmozgatott. Tudunk arról, hogy szakminiszteri egyeztetések folynak azon országok között, amelyek közös munkaerőpiaccal rendelkeznek – mondta a főigazgató. Így például a francia, spanyol, de a skandináv miniszterek is közös vitát folytatnak a nyitás kérdéséről. Arra azonban a magyar félnek nincs rálátása, hogy milyen mértékben elkötelezettek a nyitás mellett – jelezte Ladó Mária.
