Február elsején a Liga Szakszervezetek bejelentette, hogy két héten belül az interneten közzé teszi azon cégek listáját, melyek megsértik a munkavállalók jogait. A Fekete Könyvnek nevezett névsorba olyan ismert cégek is bekerülnek, mint a Rossmann, a Suzuki vagy a Philips. A szakszervezetek között konszenzus van a Fekete Könyv létjogosultságával kapcsolatban, a munkáltatók véleménye azonban eltérő.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Borsik János helyén valónak látja a Liga kezdeményezését. A szervezet több hónappal ezelőtt kezdeményezte, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) minden hónapban tegye közzé a legutóbb feltárt jogsértő eseteket a vállalatok megnevezésével. Egyelőre azonban nem kaptak kedvező választ a kormánytól, noha nem is utasították el egyértelműen a kezdeményezésüket, tájékoztatta a FigyelőNetet dr. Borsik János. Február másodikán egyébként kinevezték annak a tanácsadó testületnek a munkavállalókat képviselő tagjait, amelyik a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának növelésére jött létre. Dr. Borsik János mellett Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke, valamint Gaskó István, a Liga elnöke vesz részt a tanácsadó testület munkájában. Többek között a minden év elején kiadott munkaügyi ellenőrzési irányelvek megfogalmazásában is részt vesznek majd. Dr. Borsik János azt is hangsúlyozta: nem elég a nyilvánosság. Korábbi javaslataik közül azt már sikerült elérni, hogy a munkaügyi ellenőrök számát megnöveljék száz fővel. Az Autonóm Szakszervezetek elnöke szerint azonban az ellenőrök fizetését is meg kell emelni ahhoz, hogy nagyobb biztonsággal lehessen ezt a kényes feladatot elvégezni.
Egy ponton túl a szakszervezeteknek nincsen más eszközük, mint a nyilvánosság, nyilatkozta lapunknak a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke. Pataky Péter szerint a törvénysértő cégek nevének nyilvánosságra hozatala akkor tisztességes és jogszerű, ha a törvénysértést bíróság is kimondta. Véleménye szerint egy elmarasztaló bírósági döntés nyilvánosságra hozható, különösen akkor, amikor a bírói határozatot nem tartják be a cégek. Pataky Péter kifejtette, a visszaélések publikálása, illetve a nyilvánossággal való fenyegetés a szakszervezetek egyik eszköze, hogy nyomást gyakoroljanak a munkáltatókra – ahogy a sztrájk is az. Tisztában vannak vele, hogy a cégeknek mindkettő anyagi károkat jelent, de a szakszervezetek a munkavállalók érdekeit képviselik. „Mi csak azt akarjuk, hogy tartsák be a törvényeket” – fejezte be az alelnök.
Herczog László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) helyettes államtitkára az FN-nek elmondta, hogy jogsértésekről csak olyan esetben beszélhetünk, amikor elmarasztaló bírói ítélet született. Hozzátette, reméli, hogy a Fekete Könyv eleget tesz ennek a kritériumnak. A Világgazdaság információi szerint Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a lista etikátlan és jogilag kifogásolható is; a munkaadók is készíthetnének listát a munkavállalókról. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ezzel szemben úgy véli, hogy az adatvédelmi előírások betartása mellett publikált lista a demokrácia része.
Az egyik érintett cég, a Philips Magyarország Kft. kommunikációs vezetője a FigyelőNetnek úgy nyilatkozott, hogy a vállalat a helyi szabályok és jogszabályok figyelembevételével jár el Magyarországon. Blazsevácz Péter a listával kapcsolatban annyit mondott: „Felvehetnénk a kesztyűt, de ennek semmi értelme”. Úgy tűnik, egyelőre az ügyben nevesített többi cég is így gondolja. Más megkérdezettek, például a Rossmann ígéretet tett a visszahívásra, erre azonban nem került sor, a Suzukinál pedig nem nyilatkoznak az ügyben.
