Munka törvénykönyve és HEFOP
Folyik az Mt. módosításáról az egyeztetés az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, mivel a szaktárca mindkét oldal egyetértésével szeretné a parlament elé terjeszteni a tervezett módosításokat. Továbbra is kényes kérdésnek mutatkozik a kölcsönzésről szóló szabályok elfogadása, valamint december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása. A minisztérium másik nagy feladata a HEFOP-pályázatok lebonyolítása. A 2004–2006-ban felhasználható 191 milliárd forintos keretből 100 milliárdot már szerződéssel lekötöttek, és 22 milliárdot már ki is fizettek.
A Pénzügyminisztérium által nemrég elkészített jövő évi költségvetés Csizmár Gábor elmondása szerint nem érinti rosszul a minisztériumot. Nagyjából ugyanannyi forrásból gazdálkodhatnak jövőre, mint idén. Ennek megfelelően nem terveznek jelentős változtatásokat sem a minisztériumban, sem a munkaügyi főfelügyelőségnél, és a foglalkoztatási szolgálatnál sem.
Mindent megtesznek a kifehérítésért
Csizmár Gábor tájékoztatása szerint a minisztérium enyhe és durva eszközökhöz is fog folyamodni, hogy a munkaadókat végre rászorítsa a legális foglalkoztatásra. Néhány héten belül kampányt kezdenek, amely során a magyar munkaadókat és munkavállalókat fogják tájékoztatni a foglalkoztatást érintő jogszabály-változtatásokról. Az Országos Érdekegyeztető Tanács még mindig tárgyalja a tárca javaslatát, mely szerint csak a rendezett munkaviszonyokkal rendelkező vállalatok és vállalkozások részesülhetnének pályázati, normatív állami támogatásban, illetve vehetnének részt közbeszerzési pályázaton. A tárca tervei szerint szeptember végére minden pénzügyi tárgyú jogszabályba be fog kerülni ez a kitétel. „Nem szabad olyan vállalkozásoknak állami pénzt juttatni, ahol illegális foglalkoztatás előfordul” – hangsúlyozta Csizmár Gábor.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításának kérdésében már kevésbé mutatkozik enyhének a szaktárca. „Eltökéltek vagyunk a szigorítások terén. A módosítási javaslatokat akkor is a parlament elé terjesztjük, ha a munkaadói oldal nem támogatja azt” – mondta a miniszter. A változtatások szerint a kiszabható bírságok felső határa a jelenlegi 8-ról 20 millió forintra emelkedik, illetve a Büntető törvénykönyv módosításával a nem legális foglalkoztatásért akár több év börtönbüntetés is kiszabható lesz. A tárca pontos büntetőtarifát fog kidolgozni, vagyis meghatározzák, hogy az egyes jogszabályok megsértéséhez milyen súlyos büntetés tartozik.
A szigorú törvény betartatásának érdekében a munkaügyi ellenőrző szervezet létszámát 100 fővel kibővítették. A munkaügyi minisztérium számításai szerint ez a nemrég felvett száz munkaügyi ellenőr egy év alatt 35 ezer be nem jelentett munkaviszonyt lesz képes leleplezni, ami a bírságok miatt közel 7,5 milliárd pluszbevételhez juttatja majd a költségvetést.
Készülő programok
A munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint két új foglalkoztatási programot terjesztenek a kormány elé a közeljövőben. Az egyik a közfoglalkoztatásról szólna, és a munkaerőpiacon érezhető téli visszaesés kiegyenlítését szolgálná. A másik civil foglalkoztatási program a civil szféra kapacitáskibővítését tűzte ki célul.
A tárca másik fontos célkitűzése a munkaügyi kirendeltségek modernizációja. Terveik szerint 2006 végére a 178-ból nyolcvan kirendeltséget tesznek megjelenésében és szolgáltatásaiban európai színvonalúvá. Felülvizsgálják a munkaügyi szervezetek adatbázisát és munkavégzési hatékonyságát. „Minél több helyen szeretnénk elérhetővé válni a munkavállalók részére” – mondta a miniszter. Ennek érdekében megállapodásokat kötöttek önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, teleházakkal, ahol kihelyezett irodákat létesítenek majd a munkaügyi szervek. A tervek értelmében ez év végére 634 új helyszínen lesznek elérhetőek a szolgáltatásaik.
Átalakul a foglalkoztatási szolgálat honlapja is, sőt mobiltelefonról is elérhetőek lesznek a munkaügyi kirendeltségek által összegyűjtött állásajánlatok és az igénybe vehető képzések listái. 2005 végére létrehoznak egy call centert, ahol a munkáltatók és a munkavállalók is kaphatnak tájékoztatást.
