Pénzügy

Felsőoktatási felvételi – minden egy helyen

admin
admin

2005. 07. 22. 16:43

Július 26-án éjjel eldől, hogy a felsőoktatásba jelentkezett 150 ezer felvételizőből ki kerülhet „kapun belülre". Miután az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda kedden éjjel megállapítja a végső ponthatárokat, a FigyelőNet azonnal közli az összes felsőoktatási intézmény minden szakának ponthatárát. Tájékozódjon a FigyelőNet összeállításából: hírek, linkek, előzmények egy helyen!

Idén először nem a felsőoktatási intézmények által megrendezett felvételi vizsga szolgált az elsőéves hallgatók kiválasztására, hanem az érettségi vizsgák. A kétszintű érettségi rendszer bevezetését már 1996 óta tervezik, tavaly próbaérettségin tesztelték a középiskolai diákok a közép- és emelt szintű vizsgákat, hogy idén már élesben indulhasson a közel tíz éve megálmodott modell, amely szerint a felsőoktatásba mostantól a középiskolai teljesítmény és az érettségi vizsga jelenti a belépőt. A kétszintű érettségi bevezetése azonban számos bonyodalommal járt 2005-ben, még az Alkotmánybíróság is foglalkozott az üggyel. Idén több mint 150 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, és közel 117 ezren írtak érettségi vizsgát. Viharos történetük feltehetően július 26-án zárul.

A FigyelőNeten már július 26-án éjjel, miután az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda nyilvánosságra hozza a végeredményeket, az összes egyetem minden szakának ponthatárát megtalálja!

Botránnyal indult

Az első írásbeli érettségi előtt egy nappal felkerült az internetre a középszintű irodalom érettségi feladatok egy része. Mindez annak volt köszönhető, hogy míg korábban a rádióban és a televízióban ismertették az aznapi érettségi feladatokat, idén kinyomtatva juttatták el az iskolákba, ahol páncélszekrényben őrizték a feladatsorokat. Az egyik irodalom érettségi sort azonban valahogyan sikerült kicsempészni, mert a hétfői vizsga előtti napon felkerült a netre egy fénykép formájában. Internetre kerültek később a sorban második vizsgát jelentő matematikafeladatok is. Végül az Oktatási Minisztérium (OM) úgy döntött, hogy az összes hátralévő tantárgyból új érettségi vizsgasorokat állítanak össze, amelyeket szigorú biztonsági intézkedések között a középiskolák igazgatói szállíthattak el iskolájukba. A május 10-én írt matematika középszintű írásbeli érettségi vizsgát végül érvénytelenítették, míg az emelt szintű írásbeli érettségi eredménye érvényben maradt. Akik felvételiztek matematikából, azoknak május 28-án meg kellett írniuk újra a középszintű vizsgát.

A botrányok elcsendesedése után az összes többi tárgyból tett érettségi vizsga rendben zajlott, és július 5-én minden iskolában lezárultak a vizsgák, és befejeződött az idei matúra.

Könnyített feladatok

A kétszintű érettségi sokkját kisebbítendő szándékkal az oktatási tárca könnyített a vizsgasorokon. Így feleannyi diák bukott meg az érettségin, mint egy évvel korábban, és a leggyakoribb érettségi tantárgyakból néhány tizeddel most jobban érettségiztek a diákok, mint az előző években a régi követelményekből. Az érettségi összesített átlaga az idén 3,66 volt, míg 2003-ban 3,52, 2002-ben 3,48. A diákok matematikából 3,38, történelemből 3,75, magyarból 3,53-as átlagot értek el a mostani vizsgákon. Angolból és németből 3,91, fizikából 3,85, kémiából 3,78 biológiából 3,94-es átlagot teljesítettek az érettségizők.

Elmaradt a fellebbezési dömping

Az előzetes találgatások ellenére elmaradt a fellebbezési dömping is. Amire többen azért számítottak, mert az új rendszerben az emelt szintű érettségi vizsgákat csak azok a tanárok javíthatták, akik korábban elvégeztek egy erre feljogosító képzést, valamint azokban a középiskolákban lehetett emelt szintű vizsgát tenni, amelyeket ilyen központoknak ismertek el. A középszintű érettségi vizsgákat azonban a diák saját középiskolai tanára javította és pontozta, valamint ő szóbeliztette diákját, ahogyan ez a hagyományos rendszerből már ismert is volt.

Sok diák emelt szintű dolgozata, vagyis a felvételi vizsgája egy központba került, ahol véletlenszerűen az ország összes, emelt szintű dolgozat javítására jogosult középiskolai tanárának valamelyike javította. Sokan attól féltek, hogy az ismeretlen tanár majd lepontozza a dolgozatokat. Végül nem érkeztek százával fellebbezések az oktatási tárcához. Középszinten iskolánként 1-2 panasz érkezett, míg emelt szinten a 26 711 jelentkező közül 2770 jogorvoslatot nyújtottak be, ami a dolgozatok 10,37 százalékát jelentette.

Felvételi huzavona

Az érettségi vizsgák lezárta utána a felvételi eljárás került az érdeklődés középpontjába. Az új rendszerben ugyanis a most érettségizett diákok hátrányba kerültek a korábban érettségizettekkel szemben. A pontszámítás során ugyanis a 2005-ben vizsgázottaknál a százalékos teljesítményt veszik figyelembe, míg a korábban maturáltaknál például az ötös érdemjegy automatikusan 100 százaléknak számít.

A pontszámítási anomáliák miatt a Tüskevár Szülői Egyesület az Alkotmánybírósághoz fordult. A beadványuk szerint a pontszám a most érettségizetteknél 28-30 között mozoghat egy ötös érettséginél, míg a korábban maturáltak egy ötös osztályzatra automatikusan 30 pontot kapnak. Ha egy régebben érettségizett diák most emelt szintű érettségire is jelentkezett, és azt 33 százalékosra teljesítette, akkor kérheti az ezért járó plusz hét pontot, így összesen akár 127 pontot is elérhet, míg az idén maturáltaknál ehhez kilencvenszázalékos emelt szintű érettségi kell.

Az Alkotmánybíróság végül a kormány alkotmányellenes mulasztását állapította meg a felvételi pontok számításával kapcsolatban, de a szabályok megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította. Elismerték, hogy az idén és a korábban érettségizettek felsőoktatásba kerülése szempontjából esélyegyenlőtlenség áll fenn. Megállapításuk szerint azonban a jogegyenlőség elvét nem sértik a felvételi pontok számítására vonatkozó kormányrendeletek, megsemmisítésük pedig anarchisztikus állapotokat idézne elő.

Játék a keretszámokkal

Az Alkotmánybíróság döntése után az Oktatási Minisztérium a keretszámokba való beavatkozás mellett döntött. Az esélyegyenlőtlenséget úgy kívánják kiküszöbölni, hogy az előző években tapasztalt átlagos, a korábban és az adott évben, maturáltak arányát alapul véve eldöntik, hogy kell-e bizonyos szakokon növelni a keretszámokat a korábbi arány megőrzéséhez. Ha tehát az egy szakra felvettek között az eredeti keretszámok szerint túlnyomó többségben lennének a tavaly érettségizettek, akkor az Oktatási Minisztérium döntése alapján bővíthető lenne a keretszám annyival, hogy az eddig megszokott arányok helyreálljanak.

Ponthatár-latolgatás

Mivel idén könnyebbek voltak az érettségi vizsgák, és az emelt szintért pluszpontok jártak, az már bizonyos, hogy idén a felvételi pontszámok magasabbak lesznek, mint a korábbi években. Az elitszakokra legalább 130 pontnál fogják meghúzni a határt.

Az új pontszámítási rendszerben sokan végeztek azonos pontszámmal. Így előfordulhat, hogy a határ egy ponttal való leszállításával több tucat diák kerülhetne be az intézménybe, bár már csak tíz férőhely van. Kérdés, ha egy szakon a meghirdetett helyeket messze meghaladó számú jelentkező ért el maximumpontot, miként dönthető el igazságosan, hogy például 80 azonos teljesítményt produkáló diák közül ki az, aki belefér az államilag finanszírozott 60 fős keretbe, s kinek ajánlják fel a térítéses képzést.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.