Meleg helyzet a munkahelyen

Az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltató a munkavállalóval szemben sajnos gyakran nem tartja be. Még inkább így van ez a meleg munkavállalók esetében. Nem egyszerű dolog számokat és tényeket közölni, egyáltalán találni egy ilyen kérdéskörben. A Habeas Corpus Munkacsoport jogi képviselője, dr. Jaksa Brigitta a FigyelőNet-nek a helyzetet úgy foglalta össze: megkeresések, telefonok és érdeklődések szép számmal vannak, de az emberek nem jutnak el addig, hogy jogi útra vigyék az ügyüket. Ma Magyarországon a melegek félnek az ilyesfajta perektől, hiszen nyilvánosságot kap legbelső magányügyük, amire várhatóan még nem úgy reagál a társadalom, ahogy Nyugat-Európában. Így tehát nem tudunk konkrét számokat és eseteket, ami nem azt jelenti, hogy a meleg munkavállalókat nem éri diszkrimináció munkavállaláskor, vagy már konkrétan az egyes munkakörökben. 

Melegek – az őszinteség csapdájában

A melegek elméletileg nincsenek hátrányos helyzetben a munkaerő-piacon, hiszen nincsen külső jegye melegségüknek, míg egy roma, vagy egy negyven év fölötti nő nem tudja eltitkolni azt, ami nyilvánvaló, ezért sokkal nehezebb helyzetben van. Ugyanakkor a homoszexuális munkavállalók zöme szeretne őszinte életet élni, vagyis főnökének és kollégáinak is elmondani, hogy ő meleg.

A melegek a felvételi interjún sem beszélhetnek szexuális irányultságukról, hiszen ez egyrészt legbelsőbb magánügyük, másrészt az ilyen önvállalásokból azt szűrik le a munkaadók, hogy sok gond lesz az illetővel, mert őszinte és egyenes. Jobban értékelik azt, ha valaki diszkrét, hiszen az sokkal kényelmesebb. Ettől függetlenül azonban vannak olyan munkahelyek, ahol a pályázati kiírásban előre vetítik, hogy nyitottak és befogadók, ezzel mintegy célozva arra, hogy melegbarátok is akár. A pozitív diszkrimináció azonban nagyon ritka Magyarországon.

„Ha valakiről kiderül a munkahelyén, hogy meleg, vagy csak sejtések vannak, akkor általában azt jól fogadják, persze csak akkor, ha nem kell szembesülniük a velejárójával. Minden munkahelyen van legalább egy olyan személy, aki más. Általában ez nem derül ki a nagy nyilvánosság előtt, de ez az egy ember csöndben és nem feltűnően igyekszik segíteni az új ember beilleszkedését. Ennek nem szexuális okai vannak, hanem inkább empatikus.” – mesélte a FigyelőNetnek Gábor, aki PR szakember.

Néha a melegek segítik egymást. „Működik itthon az a fajta munkaszerzés, ami a melegek kapcsolatrendszerén keresztül alakul ki. Ezek a lehetőségek általában alkalmiak, a kapcsolat végeztével a lehetőség is automatikusan megszűnik. Sok fiatal (leginkább értelmiségi fiú) próbál így érvényesülni, vagy karriert csinálni gyorsan” – véli Gábor. A meleg kapcsolatrendszer kihasználásával azonban skatulyába kerül az adott munkavállaló.

Ideális munkavállalók

A melegeket érő diszkrimináció második csoportja már a munkahelyen történik: a munkahelyi légkör, és az egyes munkaköri juttatások, lehetőségek meg nem adása nagyon gyakori eset a melegek körében. Azokat a juttatásokat, amit egy hetero alkalmazott alanyi jogon igénybe vehet, egy homoszexuális nem használhatja ki, így például a családi üdülések lehetőségét. Egyes cégeknél házastársak automatikusan kaphatnak ilyen kedvezményt, míg egy meleg nem élhet ezzel a lehetőséggel, hiszen párja nem ellenkező nemű. Egy munkahelyi családi rendezvényre sem hozhatja el élettársát egy meleg munkavállaló.

Ugyanakkor létezik a diszkriminációnak egy olyan oldala is, ami sokkal kellemetlenebb lehet. A vezetők, olykor titokban visszaélhetnek azzal, ha tudják az alkalmazottról, hogy homoszexuális.

„Munkáltatói szempontból a legjobb melegeket és leszbikusokat alkalmazni. Átlagosan nagy a teherbírásuk, kevés százalékukat várják otthon, nem merül fel problémakánt a gyermekvállalás. Az értelmiségiek hajlandóak az idejüket a saját szellemi építésükre fordítani.” – mondta Ottó, irodai alkalmazott. Bizonyos szempontból ez a meleg munkavállalónak is kedvező lehet – „Mivel a melegeket sok családi program nem foglalja le, nyitva áll előttük a karrierépítés lehetősége.”