A skandináv viszonyokhoz képest zsúfolt és lendületes, félmillió lakosú város budapesti szemmel talán kisvárosinak tűnik. Tény, hogy a többi északi országhoz képest itt sokkal több a kávézó, étterem, és a kulturális élet is élénk. Mindezek ellenére Helsinki nem marad hűtlen az északi mentalitáshoz: az utcák tiszták és rendezettek, a közlekedési dugók szinte ismeretlenek, és rengetegen közlekednek biciklivel. Építészete kicsit zűrzavaros: a klasszicista, a bauhaus és a már-már szocreál benyomást keltő épületek mellett a tipikus északi házakat is megtalálhatjuk.
A finnekre, csakúgy mint Helsinkire, nem lehet egyértelműen ráhúzni a skandináv sztereotípiákat: bár egy magyar számára hidegek, szomszédaiknál könnyebben kötnek barátságot. S akit berátságukba fogadnak, azért önzetlenül megtesznek mindent. Annyiban azonban hasonlítanak a svédekhez és norvégokhoz, hogy az alkoholt meglehetősen jól bírják, és ezt szívesen és gyakran bizonyítják is.
Fizetés szerint
Finnországban a gyorshajtás bírsága az elkövető fizetésének nagyságától függ. A Nokia vezérigazgatója nemrégiben 60 ezer eurót fizetett büntetésként.
Helsinki a stresszmentes életre vágyók álma: a dugók szinte ismeretlenek, a tömegközlekedési eszközök pontosan járnak, a levegő tiszta. Mindössze egy metróvonala van a városnak, mivel egy sziklára épült, ezért nehéz lenne további alagutakat fúrni. Helyettük a villamosok és részben Volvo, részben Ikarus buszok szállítják az utasokat, esetenként 2 euróért. A havi bérlet ára Helsinki területére 40 euró. További információért érdemes ellátogatni a város közlekedési társaságának honlapjára.
Legendás közbiztonság
Finnország híresen jó közbiztonsága ma már a múlté, legalábbis Helsinkiben. A legendák szerint a finnek korábban be se zárták ajtajukat, ha elmentek otthonról. A kocsit is nyitva hagyták, biciklijüket pedig csak letámasztották a fal mellé. Ma azonban Helsinkiben már minden biciklit lelakatolnak. A változások ellenére a főváros közbiztonsága ma is kiváló a többi európai országhoz képest. A finnek mentalitása egyébként gyökeresen eltér a magyarokétól, akik rögtön a szabályok kiskapuit keresik, míg egy finn-nek ez álmában sem jut eszébe. Sőt ha esetleg egy magyar ilyesmire kéri finn barátját, szinte biztos, hogy az egyébként önfeláldozó társ visszautasítja a kérést.
Inni aztán tudnak
A finnek alkoholfogyasztása erősen hasonlít a többi skandináv népéhez: 20 perc alatt filmszakadásig tudják inni magukat. Részegen üvöltő nővel gyakrabban találkozni a buszon, mint itthon. Szomszédaikhoz hasonlóan ők sem szívesen osztozkodnak az alkoholon: a bulikon mindenki azt issza, amit hozott, nem kínálgatják egymást. A többi skandinávtól eltérően azonban a finneknél elképzelhető már-már „mediterrán gesztus“ is: több magyarral is előfordult, hogy származásának felfedése után félig ismeretlen finnek meghívták egy sörre egy szórakozóhelyen. Ilyesmire egy svéd ötéves közelebbi ismeretség után se vetemedne.
Biztonságos város – drágán
Bár a közbiztonság már nem a régi, veszélyes negyedek nincsenek Helsinkiben. Kellemes az Eira, Ullenlina, Punavuori, és Tölöö városrész, ahol családok is lakhatnak. A lakásbérlés azonban nagyon drága, a belvárosban egy egész kicsi garzonlakás akár 700 euróba is kerülhet, de egy kétszobás lakásért minden negyedben leaglább 500 eurót kell kifizetnünk. A szauna használata azonban már benne foglaltatik az árban: az új építésű házakban minden lakáshoz saját szauna jár, míg a régi típusú bérházakban közös szaunát használnak a lakosok.
Az árak egyébként Norvégiához és Svédországhoz képest jóval alacsonyabbak. Általában két- háromszorosai a hazaiaknak. Egy kiló kenyér 3-5 euróba, egy liter tej 1 euróba kerül. Érdemes olcsóbb élelmiszerüzletekben vásárolni, ilyen az Alepa, a Lidl és a Prisma. Az éttermek és szórakozóhelyek sem olcsók. Egy vacsorára legalább 20 eurót kell szánni, míg egy korsó sörre 4 eurót.
Jelenleg ugyan kisebb a munkanélküliség Finnországban, mint a kilencvenes évek közepén, de még így is viszonylag magas, 9 százalékos. A kormánynak a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztésével sikerült leszorítania a korábban 15 fölé is felkúszott arányszámot. Helsinkiben ugyan több az álláslehetőség, de inkább a szakképzett munkásokra van kereslet, s csak sokkal kevésbé az értelmiségiekre.
A bérek nem magasak a megélhetés költségeihez viszonyítva, az átlagbér havi 1700 euró. Ezért az összegért a finnek azonban nem dolgozzák halálra magukat. Általában 8-17 óráig tart a munkaidő, és nagyon ritka a túlóra. Igaz, a finnek nem is nyújtják el túlságosan az ebédszünetet, 20-30 percre ugranak el valahova. Nyelvrokonaink egyébként egyenesek és őszinték, ezért kollégaként általában lehet számítani rájuk.
Megélhetés
A megélhetéshez legalább havi 1100 euró szükséges.
Helsinkiben igazi pezsgést is találni. A nemzetközi kikötő piaca mindennap várja az ottlakókat. A nézelődés fáradalmait a sok kávézó egyikében pihenhetjük ki, és a tengeri herkenytűket, valamint halakat kínáló standok mellet kötelező megállni és megkostólni a friss ételeket.
A művészetekre vágyók sem fognak csalódni. A sok múzeumban érdekes időszakos kiállításokat is rendeznek. A Design, valamint az Alavro Alto és a kortárs képzőművészeti múzeum mindenképp megér egy látogatást. A múzeumi belépők ára változó, általában 3-15 euróba kerülnek. A mozikkal és színházakkal ugyanaz a helyzet: sok van, de az előbbire legalább 10, az utóbbira 15 eurót kell áldozni. Sőt egy színházjegy akár 100 euróba is kerülhet.
